Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Dr. Héjjas Imre élete és pedagógiai tevékenysége (1869-1957)
- 30 "A tanári kar, mivel az intézetek nagy részében tanulmányutak- ra minden tanulótól évenként bizonyos összeget /2 korona/ szednek, és tekintettel arra, hogy a tanulmányutak az ifjúság gondolatvilágát nagyon fejlesztik, a tanulók látókörének szélesítésére minden tekintetben előnyösen hatnak, tisztelettel kéri a felettes hatóság jóváhagyását, hogy évente két koronát szedhessen tanulmányutak rendeztetésére. A felettes hatóságok a kérést méltányolták, így a tanulók é- vénte, két koronát fizettek be tanulmányútra. Hogy mennyibe került ekkor a gimnázium által szervezett tanulmányút? A választ az általa vezetett belgrádi, aldunai tanulmányút költségei között találjuk meg. Ez az út 1211 kilométer hosszú volt. 536 kilométert hajón tettek meg a Dunán, és az utazási költség a különféle kedvezvényekkel együtt egy tanulóra számítva 54 koronába került. Az útvonal leírása; Csurgó-Gyékényes-Zágráb-Sziszek- Brod-Mitrovica-Indián át Zimony-Belgrád, majd hajón magyar Aldu- na-Orsova-Ada-Kaleh-Orsova, aztán Herkulesfürdő-Karánsebes-Lu- gos-Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest-Dombóvár-Csurgó. a tanulmányutat a tanulók előzetes megfigyelések alapján, feladatok teljesítésével dolgozták fel. Héjjas azon tanárok közé tartozott, akik az elméletet és a gyakorlatot tudatosan együtt művelték. Ezért az önképzésre mindig nagy gondot fordított. Tanulmányúton vett részt a Keleti Alpok vidékén. Ehhez a gimnázium 400 koronát biztosított részére. Csurgón a tanulmányutakra az intézmény a sorrendiség figyelem- bevételével biztosította az összeget, melyet a tanári szék hagyott jóvá. Ausztrián, Szerbián kívül még Olaszországban vett részt tanulmányúton, A leghosszabb útja három hónapig tartott. Ezek tapasztalatait a tanórákon, az órán kívüli foglalkozások alkalmával hasznosította. A magyar nyelven kívül németül beszélt. Publikációs tevékenysége Pedagógiai munkásságának szerves részét alkotta a kutatás, az újszerűségre, az eredményességre törekvés. Ezen tevékenységének eredménye publikációs munkássága is. Első tanulmánya Kolozsváron jelenik meg 1892-ben az '»Erdély tertiaer Ostracodai" címmel, melyet a Kolozsvári Orvos Természettudományi Értesítő közölt. 1894-ben Kolozsváron megjelenik önálló kiadványként Er-
