Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)

Dr. Héjjas Imre élete és pedagógiai tevékenysége (1869-1957)

- 31 dély tertiaer rétegeinek mikrofaunája. A könyv két részből áll.

Az első rész a Fossil Ostracodákkal foglalkozik. Ezen belül új adatokat szolgáltat Erdély Fossil Ostracoda faunájához. Majd ismerteti a "Bújtor Ostracodai"-t, a "Maros és Nagy-Küküllő közti harmadkori Ostracodai"-t, foglalkozik ezek tér- és időbeli elterjedésével, és magyarázza az ábrákat. A második rész a "Fossil Bryozoák"-at tárgyalja. Adatokat közöl Erdély bryozoa faunájához, ismerteti a felhasznált irodalmat, a talált fajok leírását, a cyclostomaták leírását, azok tér- és időbeli elhelyezkedését, valamint a cheislostomatákat. Majd ábrákkal, magyarázatokkal zár- ja a tanulmányt.7 7 Csurgóra érkezése után /1894/ folytatja tanulmányainak a publikálását. A középiskolák számára tankönyvet írt 1900-ban. Címe: Földrajz középiskolák számára I. kötet. Elkészíti a "Földrajzi térképvázlatok I. füzetét és Útmutatót ír használatához.

1902-ben "Földrajz a középiskolák számára II. kötetét adja közre, melyhez a Földrajzi térképvázlatok II. füzetét és az Útmutatót is csatolja. Közrebocsátotta tehát a két taneszköz teljes garnitúrát. Az első kötete három kiadást ért meg. A harmadik kiadás előszavában tankönyvét az alábbi gondolatokkal látja el: "Magyarország földrajzát először általános képben mutatom be. Először föléled a népiskolából hozott földrajzi ismeret, másodszor általános kép alakul ki hazánkról." Szem előtt tartja a népiskola és a gimnázium közötti átmenetet. Ügyel a 10 éves gyermek teherbíró képességére, "bizonyos következtetéseket, általánosításokat" iktatott közbe. Az ismétlést fontosnak és szükségesnek tartja, a tankönyvi illusztráció az ismeretek elsajátítását könnyebbé teszi, "A legtöbb hangsúlyt a néprajzra fektettem... A néprajznak előtérbe kell nyomulnia s el kell foglalni a tért, amit a természetrajzi tárgyak leírásának kiküszöbölése folytán nyertünk."7 A néprajz ismertetésével, fontosságának hangsúlyozásával a csurgói hagyományt folytatja. Ennek bizonyítéka, hogy önéletrajzában külön kiemeli: "megszavaztam az iskolán kívüli népoktatást, és egy évig vezetője is voltam." A szakmai műveltség állandó fejlesztése mellett írásaiban a tanulmányi kirándulások módszertanának fejlesztése kap kiemelt jelentőséget.

Tanulmányi kirándulás Belgrádba és a magyar Aldunára című tanulmányában a tanulmányi kirándulások módszeres szervezéséhez ad segítséget, Mit tart fontosnak? /A rendszerezés tőlem: K. A./