Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)

Dr. Héjjas Imre élete és pedagógiai tevékenysége (1869-1957)

- 26 és földrajzot hallgatott 1892-ig. Tanulmányai lefejezése után nem tesz középiskolai tanári vizsgát, hanem az egyetemen marad 1894-ig tanársegédként. 1892-ben az egyetem növénytani tanszékén, majd 1893-ban az egyetem ásvány-föld- és őslénytani tanszékén dolgozott. Ekkorra készült el a doktori disszertációjával, amelyet még ebben az évben megvédett. Nem tudni, miért hagyta el Kolozsvárt. A családi ház hívó szavára? A csurgói gimnáziumban létesülő új tanszék lehetőségéért? Netán mind a kettőért?

Ez ma már talány marad. Tény, hogy mint írja: "tanszéki elődöm nem volt, melyre megválasztattam, 1894-ben szervezték a tanszéket". A természettudományi-földrajzi tanszéket ebben az időben hozták létre Csurgón.

Az egyházmegye 1894« július 23-24-én tartotta Csurgón közgyűlését, és itt választották meg rendes tanárnak. Az esküt ekkor tette le, 189;5-ben még visszatér Kolozsvárra, ahol a Ferenc József Tudományegyetem Tanárvizsgáló Bizottsága előtt középiskolai tanári vizsgát tesz. Ennek tulajdonítható, hogy székfoglalóját, amely Csurgón már hagyományként alakult ki, csak 1896. szeptember 5-én tartja meg, az évnyitó ünnepélyen. Témája: a földrajzi kirándulások.

Csurgón 1933. szeptember elsejéig tanított egyfolytában. Az első világháború eseményei őt csak közvetetten érintik, a hadseregbe nem hívták be, taníthatott. Életét négy gyermeke körében tölthette. 1933. január 22-én kéri nyugdíjazását, majd szeptem- bér 1-vel nyugállományba helyezik.7J' 1933« december 1-én a végzett munka jutalmául címzetes igazgatói kinevezést kapott. E kinevezés részére elismerést jelentett. Abban az időben ahhoz, hogy valaki címzetes igazgatói címet kapjon, akár működése idején, akár nyugállományba helyezése után, követelményként a kifogástalan szakmai, pedagógiai tevékenység és a közéleti aktivitás tartozott, 1933 után úgy gondolta, nyugodtan élhet a nyugdíjából.

Nem így történt. A II. világháború eseményeit megelőző 1939.évi

II. törvénycikk alapján tanártársát behívták a hadseregbe. így az iskola tanszéke üres maradt. Az 1943/44. tanévben Bodó Jenő igazgató hívó szavára újra tanítani kezd heti 11 órában, és mellette heti 6 órában még óraadó a mezőgazdasági középiskolában. 1945/46. tanévben már heti 18 órában óraadó a gimnáziumban, sőt a IV/B osztálynak osztályfőnöke, a természetrajzi szertárnak őre. így a rendezésből újólag kiveszi a részét.