Szijártó István: Diákújságírás Somogyban. Voluntas: 1919; új évfolyamok: 1969-1980 - Iskola és Levéltár 22. (Kaposvár, 1985)
1. Áttekintés a magyar sajtó első századáról és a diákújságírás múltjáról
- 6 fűzfa versekben, vagy verébhangú folyóbeszédben könyvet készítettek, ha bátor Bárók, vagy Grófok, halhatatlannak legott ne nevezze. Kik más valláson vannak, csupán gyűlölségből ne gyalázza, hanem pártatlan és részre nem hajló bíró legyen." Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid alapította a kassai "Magyar Múzeum"-ot /1788-1792/, majd Orpheus címen /1790-91/ Kazinczy új folyóiratot szerkesztett. Komáromban Mindenes Gyűjtemény címmel jelent meg időszaki sajtótermék, Pesten pedig Kármán József szerkesztésében az URAKIA /1794-95/» A Habsburg abszolutizmus legjobban a könyvkultúra fejlődését akadályozta a nyomdászat háttérbe szorításával. A II. József idején Magyarországon és Erdélyben működő 30 nyomdai üzem 1817-ben is csak 35-re emelkedik, s a 15 millió lakosú Magyarországon 1848-ban is csak 41 nyomdáról tudunk. /Szászországban ez időben 56 ezer főre jut egy nyomda./ Az iskola elsősorban nem olvasásra nevelte a tanulóifjúságot, de több protestáns iskolában alakult önképzőkör /Pápa, Eperjes/, s a forradalmi átalakulás későbbi szervezői - Petőfi, Jókai, Sá- rosi Gyula, Hoszlopy Gáspár - ilyen közösségekben nevelődtek. Levéltárakat kellene átvizsgálni, hogy eldönthessük: pontosan hol és mikor indultak az első diáklapok, Gaál György érdé- lyi diáklapokat vizsgáló tanulmányában írja, hogy 1829-ben a kolozsvári unitárius kollégium diákjai Gálfi Sándor vezetésével alapítottak baráti kört, melynek célja az anyanyelvi műveltség fejlesztése volt. Itt dolgozott Kriza János a népdal- és balladagyűjtő is, és "Barátság lánca" címen 72 lapos gyűjteményt állítottak össze. 1830-ban Kulcs, 1831-ben Emlény, majd Rózsabokor /1831-33/ és Viola /1832-33/ címmel szerkesztenek köteteket. A kolozsvári diákok a következő években Serdület, Virulat, Ébredő, majd Remény címeken adták ki írásaikat. Ugyanebben az időben a református kollégiumban Aglája címen jelent meg a 4 könyvecske, de oly élesen bírálták a maradi kollégiumot, hogy nem számíthattak hivatalos támogatásra. A piarista gimnázium önképzőkörének munkáit a Bércvirág címen 1846-ban kiadott /verseket és prózát tartalmazó/ antológia őrzi. Az 1800 és 1830 közötti időben Magyarországon 51 hírlap és folyóirat jelent meg: 1831 és 48 között 98! /Ez időtől vált kü-
