Szijártó István: Diákújságírás Somogyban. Voluntas: 1919; új évfolyamok: 1969-1980 - Iskola és Levéltár 22. (Kaposvár, 1985)
1. Áttekintés a magyar sajtó első századáról és a diákújságírás múltjáról
1» Áttekintés a magyar sajtó első századáról és a diákújságírás múltjáról Az első magyar nyomtatott újság a Mercurius Veridicus ex Hungária /Magyarországi Igazmondó Mercurius/, II« Rákóczi Ferenc fejedelmünk újságja« Célja az volt, hogy tájékoztassa Európát a szabadságharc állásáról« A latin nyelvű kuruc hírlapot 1705 áprilisának első felében jelentették meg«, Az első számokat Kassán, majd lőcsén és Bártfán nyomtatták«, A gondolat felvetése és megvalósítása Eszterházy Antal tábornagy nevéhez fűződik. Egy magyar szellemű, latin nyelvű hírlapra nemcsak azért veit szükség, mert a szomszéd országok példája ösztönzőleg hatott, hanem azért is, hogy ellensúlyozza a Wienerisches Diáriumot és az ennek nyomán a magyarokat rágalmazó és gyalázó német hírlapokat. Tudjuk, hogy krakkói közvetítéssel 1705 májusában a Mercurius Hungarians eljutott XII« Károly svéd királyhoz is« Tiszta nyomású, jól olvasható, középnagyságú hét levélből /4 oldal/ álló számaiból több is előkerült, s ezeket a szakirodalom részletesen ismertette.~ A XVIII. században a legnagyobb magyarországi könyvnyomtató műhely a nagyszombati volt, több kiadvány jelent meg itt, mint a többiekben együttvéve. Ami a hírlapok megjelenését illeti, Hova Posoniensia címmel Bél Mátyás szerkesztésében jelent meg 1721-1722-ben újság« Virágkorát azonban ez időben nem a könyv- és hírlapnyomtatás, hanem a könyvek ellenőrzése, a cenzúra élte. /III. Károly 1726. évi rendelete óta kötelező volt az ellenőrzés, mely aztán az osztrák gyarmatosító törekvések hatékony eszközévé vált. /Az első magyar nyelvű hírlap 1780-ban indult meg Pozsonyban: a "Magyar Hírmondó" /1780-88./ Rát Mátyás alapította. Közönséget nevelt, ismereteket közölt. Kezdetben 320, később 500 előfizetője volt. Szacsvay Sándor Bécsben indította a második magyar nyelvű lapot /1786-1834/, mely a felvilágosodás orgánuma lett. A folyóiratok a XVIII.század végén indulnak meg. Az első magyar irodalmi újságot "SOKFELE” címmel Győrben indította Sándor Iván. /Az Akadémia egyik első mecénása volt, ő írta az első - 4000 címet felsoroló - modern magyar bibliográfiát./ "Olyan újságot kívánnak a hazafiak, mint a jénai Literatur Zeitung, amely beszámolna a magyar irodalomról. De a kevés érdemű munkákat hízelkedésből ne magasztalja, s azokat kik holmi
