Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Zselicszentpál
81 A második világháború idején a front elkerülte a helységet, s a megyeszékhellyel egy időben, 1944. december 2-án szabadult fel. ZSELICSZENTPÁL Eredetileg a Guth-Keled nemzetség birtoka, és az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. A XIV. század végén Hupg!újvári Tamásfi István és János bírta, de hűtlenségük miatt Zsigmondi király elvette tőlük, és 1403-ban Tamási Henrikfi erdélyi vajdának adományozta. Ekkor Szent-Pál-völgy alakban fordul elő a neve- 1443-1446-ban a kaposújvári vár tartozéka. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozik. Az 1695-ös kapós vári kamarai kerületi tiszttartó összeírásában is Szent-Pál néven található, ekkor 9 jobbágycsaládját írják össze. A falu bir tokjogát ekkor Esterházy Pál, valamint a Pulerfi család igényli 1715-ben 11, 1720-ban pedig 13 adózó családját írják össze, s ekkor gróf Esterházy József volt a földesura. A török hódoltságot 250-300 lakossal vészelte át, s ez a II. József kori nép- számlálás idejére 315 főre növekedett. 1726-tól a herceg Észter- házy-féle hitbizományé. A községhez tartozott Zselicszentpál- puszta. A falu neve 1909-től Zselicszentpál. 1848 forradalma 36 jobbágyháztartást, 2 zsellérháztartást és 3 házatlan zsellért szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 16, a zsellértelek száma: 2. Úrbéri birtokrendezés 1862-ben egyezség alapján történt. 1925-ben a község területének nagysága: 1809 kát. hold, művelési ágak szerinti megoszlása: 629 kát, hold szántó, 144 kát. hold rét, 38 kát. hold szőlő, 29 kát, hold legelő, 616 kát. hold erdő, 163 kát. hold terméketlen terület. 1925-ben lakóinak száma: 585 fő. Népesség- számok: 1870: 477, 1910; 567, 1941: 510 fő. A falut 1944« december 2-án szabadították fel a szovjet csapatok.
