Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Zselickislak - Zselickisfalud
82 ZSELICKISLAK 1460-ban a Viszlói Áron család volt a földesura» Az 1571» évi török kincstári adólajstromban Kis-Lak alakban fordul elő, 11 házzal. 1660-ban a szigligeti vár tartozéka. Az 1695. évi kaposvári kamarai kerületi tiszttartó összeírásában 4 jobbágycsaládot írnak össze, mikor az Esterházy és a Dobi család tart rá igényt, 1715-ben 6 háztartását írták össze, s ekkor gróf Esterházy József volt a földesura. Az 1720-as regnicoláris összeírás 9 adózó családját írja öss sze, amikor is megjegyzi, hogy a községi malom két éve használaton kívül áll. A szomszédos Pölöske-pusztán 17 mérős szántót művelnek a kislakiak - a földesúr kegyelméből. A falu a török hódoltságot 200-250 lakossal vészelte át, s ez a II. József kori népszámlálás idejére 342 fore növekedett. 1726-ban már a herceg Eszterházy-féle hitbizományhoz tartozott. A római katolikus templom 1901-ben épült, 1848 forradalma 42 jobbágycsaládot, 3 zsellérháztartást és 21 házatlan zsellért szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 17, zsellértelkek száma: 4. Úrbéri birtokrendezés 1862-ben egyezség alapján történt. A falu neve 1909-től Zselickislak. Az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok tanúsága szerint a község területének nagysága: 2078 kát. hold, lakóinak száma pedig 638 fő. Művelési ágak szerinti megoszlása: 676 kát. hold szántó, 152 kát. hold rét, 25 kát. hold szőlő, 148 kát. hold legelő, 1074 kát. hold erdő, 3 kát. hold terméketlen terület. A faluban 117 ház található, valamint egy népiskola két tanítóval. Népességszámok: 1850: 392, 1870: 523, 1910: 665, 1941: 572 fő. Zselickislakot 1944. december 3-án szabadították fel a szovjet csapatok. ZSELICKISEALUD A falu területén volt a középkorban Márcadó-puszta, melyet még Szent László király adományozott a pannonhalmi monostornak. Erről a faluról Albeus mester esztergomi kanonok is megemlékezik
