Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Magyaregres
- 49 tiszteletére emelt templomát is említik a források. Középkori birtokosai között megemlíthetjük az Atádi, a Kéri és a Derecskéi családokat.A község atörök idők alatt elpusztult, és csak 1724-ben települt újra. Ettől kezdve a főbb birtokosai a Jeszenszky és a Kacskovics családok voltak. A községhez később tartozó Tátom-puszta a középkorban falu volt. 1275-ben Thatum alakban fordult elő, s ekkor a zselic- szentjakabi benedekrendi apátság népei lakták. Ekkor még That- hon és Thathun alakban is említik. 1417-ben a zselicszentjakabi apátság és a Nyulak szigetén élő apácák birtoka volt. Magyaratádon az 1828-as országos összeírás alkalmával 126 adózót számoltak össze, a 19. század közepén 451, az 1870-es népszámlálás idején 984 személy lakott a helységben. Az 1910- es népszámlálás szerint 909 fő volt a népessége. 1932-ben 236 házban 1049-en laktak. Mária Terézia úrbérrendezése idején 23 egész hatnyolcad telket, 26 jóbbágygazdát és 2 zsellércsaládfőt vettek számba. 1848-ban 28 jobbágytelek és 26 jobbágy-, illetve 2 zsellércsaládfő volt a községben. A birtokukba jutott földterületet 1859-ben egyezséggel különítették el a földesúri tulajdonban lévő területektől. 1932-ben 2665 katasztrális hold volt a község határának a területe, ebből 2135 holdat foglalt el a szántó, l6l hold rét, 132 hold legelő, 72 hold erdő és 19 hold szőlő tartozott még hozzá. Hétféle szakmában 18 iparos dolgozott a községben; öt kocsmáros és három fűszer- és vegyeskereskedő, három gabona- és terménykereskedő volt a faluban, A 40-es években kisközség volt, itt székelt a körjegyzőség, autóbuszmegállóval rendelkezett, posta- és távbeszélő-hivatala volt. Ekkor az igali járáshoz tartozott. 1944« december 2~án szabadult fel. MAGYAREGRES Első okleveles említését az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék- ben találjuk. 1443-ban Egres néven szerepel egy oklevélben. 1443-46. között Hédervári Lőrinc kaposújvári várának tartozékaként szerepel. Rajta kívül a középkorban a Szerdahelyi család,
