Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Kőkút - Magyaratád
- 48 A Horthy-korszakban a kisközségnek vasát- és autóbuszmegállója volt; posta-, távírda- és távbeszélőhivatal működött a községben. A 3» Ukrán Fronthoz tartozó 57- szovjet hadsereg katonái 1944. december 4-én szabadították fel. KŐKÚT 1928-ban alakult önálló községgé Hencse község Kőkáttapazd nevű lakott helyéből. A Hencséhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta és Kők'áttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapazd falu, amelyről az 1421-1446. évekből vannak először adataink. Előfordul az 1536. évi adólajstromban is. Az 1773-as évben a Rindsma- ul családé, 1856-ban a Márffy családé volt. 1932-ben 556 fős népessége 80 házban élt. A község határának a területe 912 katasztrális hold volt, ebből 447 holdat foglalt el a szántó, 70 holdat a rét, 171 holdat a legelő, 17 holdat az erdő, 138 holdat a szőlő, 6 holdat pedig kertként tartottak számon, és 62 hold án, terméketlen földterület volt. Egy állami elemi iskola működött a községben, ahok két tanító dolgozott. Ebben az időben polgári olvasóköre is volt. Három kovács, egy cipész látta el a legszükségesebb ipari jellegű szolgáltatásokat, két fűszer- és vegyeskereskedés és egy kocsma üzemelt, s a községben egy dohánytőzsdés is volt. Közigazgatási besorolása szerint ekkor kisközségnek számított, és a kadarkát! körjegyzőséghez tartozott. 1936-ban Kadarkát nagyközséghez csatolták. 1944. december 7-ón szabadult fel. MAGYARATÁD Az első okleveles említése Achad alakban az 1279-es esztendőből ismeretes. 1248-ig a királynő hírnökeinek a birtokában található. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék tanásága szerint ekkor már egyházashely volt. 1399-ben pedig már a Mindszentek
