Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Kisasszond
45 1932-ben 17 iparos, három kereskedő, egy kocsmáros és egy malomtulajdonos tevékenykedett a faluban. Ekkor postahivatallal rendelkező kisközség volt, s a nagyberki körjegyzőséghez tartozott . A megyeszékhellyel egy napon, 1944. december 2-án szabadították fel az 57. szovjet hadsereg egységei. KISASSZOND Az első okleveles említése 1324-ből származik. Ekkor Kusazwud alakban fordul elő, és az Osli-nemzetség birtoka. A középkorban a Pemeszi, a Darabos, a Korotnai, a Batthyány családok voltak a főbb birtokosai. Az 1671. évi török kincstári adólajstromban Kisasszony falva alakban fordult elő. Az 1660-as dézsmaváltság- jegyzék szerint pedig nemesek lakták. A török kiűzése után csakhamar a Sárközy család birtokába került, s a kezükön is maradt. A török utáni első megyei összeírás mindössze egy jobbágygazdát talált a helységben. Lakóinak számát az 1720-as években legfeljebb 100-300 főre becsülhetjük. 1773-ban 33 főt, II. József korában 417 főt írtak benne össze. Az 1870-es népszámlálás adatai szerint 415 lakosa volt, 1910-ben 472-en, 1925-ben 299-en lakták. A Mária Terézia rendeletére készült úrbéri tabellában 41 job- bágygazda és 4 zsellér osztozott 18 egész ötnyolcad telken. A jobbágyfelszabadítás idején 20 jobbágy és 7 zsellér gazdálkodott ugyanennyi földön. Az úrbéri és földesúri birtokokat 1846- ban peres úton különítették el. A 18-19. században jelentős szerepet töltöttek be a Sárközy család tagjai a megye szellemi életében. Kisasszondi birtokuk kisebb központja lett a haladó gondolkodású földbirtokosoknak, íróknak, költőknek. Megfordult itt Csokonai Vitéz Mihály is. 1925-ben 84 ház állt a faluban, a határ kiterjedése 1674 ka- tasztrális hold volt. Ebből szántó 1284 hold, rét 56 hold, legelő 167 hold, szőlő 29 hold, erdő 75 hold. 134 lovat, 108 szarvasmarhát, 286 sertést és 21 juhot jegyeztek fel ekkor. Mindössze három iparos dolgozott a faluban.