Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Kisgyalán

- 46 A Horthy-kor végi közigazgatási besorolás szerint kisközségnek számított, és a szomajomi /ma Kaposfő/ körjegyzőséghez tartozott.

1944. december 4-én szabadították fel az előrenyomuló szovjet csapatok.

KISGYALÁN

Az első oklevél tanúsága szerint 1250-ben a Szák nemzetség birtokába került, s 1329-ben a király újra megerősítette a családot a birtokaiban. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint már ekkor egyházashely volt. A középkorban Tolna megyéhez tartozott.

A török idők alatt elpusztult. Az 1715-ös országos összeírás mint négy éve települt helységet említi. A 18. századtól kezdődően a Gyulai Gaál, a Kazy, a Niczky, a Hugonnai és gróf Festetics család birtokába került.

1720-ban a lakosság számát 150-200 főre becsülhetjük.

Az 1720-as megyei összeírásban 5 adózó jobbágy- és 2 zsellércsaládot jegyeztek fel a községben. Mindössze 1716-ban települt újjá a török kiűzése után. Mivel az összeírás idején a lakosságnak nem volt még elegendő igásállata, csak egy nyomás földet voltak képesek megművelni.

A II. József kori népszámlálás idején 26l-en, az 1850-es években 374-en lakták. Az 1870. évi népszámlálás 447 lakosát, az 1910- es pedig 458 fős népességét állapította meg. 1932-ben 447 fő lakott 67 házban.

Az 1767. évi úrbéri tabellájába 20 jobbágycsaládfőt vettek fel, akik 15 és fél jobbágytelken folytattak földművelést. A jobbágyfelszabadítás idején, 1848-ban 20 egész kétnegyed telek volt a 13 jobbágygazda és 3 házatlan zsellér használatában. Ez a földterület, a birtokossal történt egyezség útján, 1851-ben került a parasztok végleges tulajdonába.

1932-ben 1360 katasztrális hold volt a község határának a területe, amelyből 618 holdat foglalt el a Festetics uradalom. Az összes területből szántóként 1028 holdat használtak, a rét 108 hold, a legelő 132 hold volt, melyekhez jelentéktelen nagyságú