Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Kercseliget

- 44 lércsaládfő 16 egész négynyolcad telekkel rendelkezett.

1932-ben a faluhoz tartozott Pataki-puszta, Féhérház-tanya és Puska /Sut/-tanya. A határ területe 1874 katasztrális hold volt. 1607 hold szántó, 95 hold rét, 29 hold legelő, 32 hold erdő és 15 hold szőlő volt.

Kilenc ipari szakmában 15 iparos dolgozott ekkor a községben, s két malom is működött.

A kisközség az igali járáshoz tartozott.

A szovjet felszabadító csapatok 1944. december 5-én érték el a községet.

KERCSELIGET

Az első okleveles említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzék- ben fordult elő, mely szerint ekkor már egyházashely volt. A török időkben azonban valószínűleg elpusztult, mert csak 1700- 1702-ben szerepelt újra mint puszta. A 18. században a Steher család, Madarász László és a Hunyady család osztozott a birtoklásában. Később a Maár és a Pallavichini család tulajdonába került. 1773-ben 477 fő lakosa volt, a 19. század közepén 850-en lakták, az 1870-es népszámlálás adatai szerint 1161 fő élt itt, 1910-ben 1467 főre emelkedett a lakóinak a száma. 1925-ben a községben 1391 és 1932-ben 1357 lakost írtak össze.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején 81 jobbágygazdát írtak össze, akik 32 egész háromnyolcad jobbágytelken gazdálkodtak. A jobbágyfelszabadítás időszakában 26 jobbágy és 44 zsellér családfő élt 36 teleknek megfelelő földterületen. Az úrbéri birtokrendezés 1845-ben egyezséggel megtörtént, s ekkor a jobbágybirtokok végleg a parasztság kezére kerültek. Az 1925- ös közigazgatási lap tanúsága szerint a község határa 3380 katasztrális hold kiterjedésű volt, melyből 2026 holdat foglalt el a szántó, 264 holdat a rét, 424 hold legelő volt, 64 hold szőlő és 427 hold erdő. Három asztalos, egy cipész, 2 kocsmá- ros, őt kőműves, három takács, három kovács, két szatócs és egy bognár dolgozott a faluban. Az állatállomány pedig a következő volt: 281 ló, 590 szarvasmarha, 805 sertés és 1282 juh.