Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Kazsok

- 43 21 holdat a szőlő és 96 holdat az erdő. 1037 lovat, 153 szarvasmarhát, 327 sertést és 557 juhot jegyeztek fel ekkor. Mindössze három iparos dolgozott a faluban: egy kovács, egy kőműves és egy ács.

A Horthy-korszak végén közigazgatási besorolása szerint kisközségnek számított.

A szovjet csapatok a megyeszékhellyel egy időben, 1944* december 2-án szabadították fel.

K A Z S 0 K

1244-ben Kosok, 1272-ben Kosuk alakban fordult elő. Ettől az évtől kezdődően a Nyulak szigetén élő apácáké volt. 1331- ben már plébániájáról tudunk, s szerepel az 1332-37- évi pápai tizedjegyzékben is. A 15- században hol Tolna, hol pedig Somogy vármegyéhez tartozott. Eőbb birtokosai a középkorban a Dersfi, a Petheő és az Egerváry családok voltak. Az 1660. évi dézsma- váltságjegyzék szerint nemesek lakták. A török idők után a Vit- nyédy, a Káidy és a Martyn családok birtokába került. A község eredetileg az űri. Péhérház-tanya helyén feküdt, s valószínűleg a 17. század folyamán pusztult el.

Református temploma 1732-ben épült.

A török kiűzése utáni első megyei összeírás 19 jobbágygazdát és 9 házatlan zsellért jegyzett fel, a 18. század elején 250-300 lakosa lehetett. Az 1720-ban itt élő 11 adózó család sík területen, agyagos földön három nyomással gazdálkodott, Kevés legelőjükhöz Dada-pusztán béreltek még területet. Erdejük egyáltalán nem volt, így Tátom-pusztán béreltek erdőt, évi 4 köböl /1 köböl = megközelítően 1,5 hl/ árpáért.

Az 1767-es úrbérrendezés idején 28 jobbágygazda, 11 házas zsellér, 5 házatlan zsellér használt 15 egész ötnyolcad telket. A II. József-féle népszámlálás 425 főt írt össze. A 19. század derekán 955 lakosa volt, az 1870. évi népszámlálás alkalmából 573 főt jegyeztek fel. 1910-ben 541-en, 1932-ben 550-en lakták, s ekkor 145 ház állt a faluban.

Az úrbéri birtokrendezés még a jobbágyfelszabadítás előtt, 1846-ban megtörtént, peres Ekkor 17 jobbágy- és 4 zseli