Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Kaposújlak
- 42 87 hold legelője és 12 hold szőlője volt. Lakói 109 lovat, 123 szarvasmarhát, 179 sertést és 25 juhot tartottak. Két-két szatócs, bognár, cipész és kovács dolgozott a faluban, és működött egy téglavető üzem is. A Horthy-korszak végén a szennai körjegyzőséghez tartozó kisközség volt. 1944. december 3-án szabadították fel a szovjet csapatok. KAPOSÚJLAK Először 1276-ban fordul elő a forrásokban Vylak alakban. A hagyomány szerint a 15. században Űjlaky Lőrincnek volt itt egy vára, amely a hódoltság idején elpusztult. A tájon lehetett Száj" kaberki falu, melyet 1443-ban Kaposujvár tartozékai között sorol nak fel. Az 1536. évi adólajstromban Wylak néven említik. A középkor folyamán a Jankovics család volt a legfőbb birtokosa, majd a Pongrácz család, és végül a Somssich család tulajdonába került. Kastélyát Somssich Pongrác 1831-ben építette, a 19. század végén épült fel a kastély melletti torony, melyet a hajdani Új laky-várnak az alapjára emeltek. Népnyelven ezt az egész területet szarkavárnak nevezik. 1876-tól a Somssich-hitbizomány részeként szerepelt. Az 1767- es Mária Terézia-féle úrbéri tabellában 28 jobbágygazda 16 egész egynegyed jobbágytelekkel van felvéve, az 1848-as jobbágyfelszabadításkor viszont 43 jobbágy osztozott 18 egész kettő nyolcad telekhányadon. A török kiűzése utáni időkben a lakosságának száma nem haladhatta túl a 150-200 főt, az 1720-as összeírásban 12 adózó családot jegyeztek fel. A határban nehéz művelésű, agyagos földjeik voltak, ezeket hatökrös igával, két nyomással művelték. A II. József-féle népszámlálás idején 257 lakosa volt, a 19. század derekán 387-en lakták, az 1870-es népszámlálás alkalmával 474 főt írtak benne össze, 1910-ben pedig 557 személyt. Az 1925- ös közigazgatási lapon 538-an szerepelnek. Ez a lakosság 77 ház II7 helyiségében élt. A határ területe 1551 katasztrális hold volt, melyből 994 hol dat foglalt el a szántó, 228 holdat a rét, 149 holdat a legelő,
