Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Felsőmocsolád
19 A község határának a területe 1932-ben 3565 katasztrális hold volt, melyből 2800 holdat az Inkey-birtokok tettek ki* Szántóföldi művelés alatt összesen 2323 hold állt, a rét 209, a legelő 279, az erdő 573, a szőlő 27 holdat foglalt el, A .faluban egy ács, cipész, kovács, kőműves dolgozott, voltak dohánytőzsdések és egy baromfikereskedő; kocsmák, fűszer- és vegyeskereskedések működtek itt, A Horthy-kori kisközség az 1940-es években a lengyeltóti járáshoz tartozott, 1944, december 5-én szabadították fel a 3, Ukrán Fronthoz tartozó 57« szovjet hadsereg egységei. FELSŐMOCSOLÁD A községhez tartozó Kisbaba-pusztán népvándorlás kori leleteket találtak, a község határának más részein pedig Árpád-kori település nyomaira bukkantak. Az okleveles adatokból kitűnik, hogy már a tatárjárás előtt létezett. Első okleveles említése 1229-ből származik, akkor Muchula alakban, 1393-ban Machola, 1485-ben pedig Mochola alakban fordul elő. A középkori birtokosai között megtaláljuk a Pogány, az Ellyevölgyi és az Alya családokat. A 18-19» században a Yásonyi, a Kacskovics és a Bárány családok voltak a főbb birtokosai » A község nevének eredete - Pesty szerint - egy örökségi perrel kapcsolatos, annyit jelent, mint "ma család el tőlem". Az 1715-ös országos összeírás alkalmából 13 jobbágycsaládot találtak a községben, a II, József-kori népszámlálás idején pedig már 424-en éltek itt. A 19. század közepén 750 fő lakta, az 1870-es népszámlálás szerint 925 lakosa és 144 háza volt. 1910- ben 1079 volt a község lélekszáma, 1932-ben pedig 1238 fő, akik 220 házban éltek, A volt jobbágyi és földesúri birtokok elkülönítését az 1863- 65-ös években végezték el, s ekkor 22 jobbágyteleknek megfelelő földterület került a parasztok birtokába. Az 1930-as években 2824 katasztrális hold volt a község határának a területe, melyből 1926 holdat foglaltak el a szántóföl-
