Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Edde
18 szőlő 32 hold» Jelentős számú iparosa is volt ebben az időszakban: asztalos, ácsok, bognárok, borbély, cipészek, fűszer- és vegyeskereskedők, géplakatosok, hentesek és mészárosok, kocsmá- rosok, kovácsok, kőművesek. Tíz cséplőgép-tulajdonost is számon tartottak a faluban. Önkéntes tűzoltó egyesülete és iparosköre is volt. Az 1940-es években közigazgatási besorolása szerint kisközségnek számított, és a felsőmocsoládi körjegyzőséghez tartozott Az előrenyomuló szovjet csapatok az 1944. év utolsó időszaké ban végrehajtott nagy offenzívájuk alkalmával, december 10-én szabadították fel. E D D E A község határában jelentős számú római kori emléket találtak. A községhez tartozó Alsóbogát- és Eelsőbogát-püszták helyén feküdt Bogát falu, amelynek neve először az I. László király ál tál a szentmártoni Benedek-rendi apátság számára 1083-95-ben ki állított összeíró levélben fordul elő. Az 1332-37. évi pápai ti zedjegyzékben Vugath és Bugath alakban szerepel. Edde község nevét is ebben a tizedjegyzékben találjuk meg először. 1468-ban Gyümölcsény-Edde alakban szerepel a forrásokban. A 16. századi oklevelekben Mesztegnyő-Edde, Felső-Edde, Kis-Edde és Rácz-Edde alakokkal találkozhatunk. A középkorban összesen húsz földesura volt, a 18. századtól kezdődően főbb birtokosai között említhetjük a Szily, a Festetics, a Zichy és az Inkey családokat. A török kiűzése utáni időkből nincsenek pontos adataink az itt élő népesség számát illetően. II. József korában 310-en lak ták, a 19. század közepén 527-re emelkedett a lakosság száma, az 1870-es népszámlálás 767 lakosát és 73 házát írta össze. 1910-ben pedig 678, 1932-ben 741 lakosa volt. Az összesen 12 egész kétnyolcad jobbágytelket már az 1841. évi úrbéri birtokrendezési per során elhatárolták a földesúri területektől, de a tényleges elkülönítés csak 1865-ben történt meg.
