Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Barcs
% óhitű lakta, kát, parókiája és szentegyháza is volt. Az 1850, évi megyei összeírásban már 1460 főt számláltak össze, s ez 1870-re 1754 főre növekedett. Az 1881, évi népszámlálás adatai szerint az összlakosságnak 923 magyar, 28 német, 1159 horvát-szerb és 10 egyéb külföldi nyel vű lakosa volt, A századelő első évtizedében - 1910-ben 2852 fő volt az összlakosság száma, 1925-ben 2945 főt számláltak össze, amelyből 2791 magyar, 1.8 német, 1 oláh, 13 horvát és 122 egyéb nemzetiségű volt, A község területe 3056 kát,hold volt, ebből 3056 kát.hold szántó, 450 kát, hold rét, 47 kát.hold szőlő, 795 kát,hold legelő, 288 kát.hold dő és 530 kát,hold nádas. Két nagybirtok volt a faluban, az egyik Merész Gyulánéé volt 2025 kát.holddal, a másik pedig a Somssich családé 635 kát,holddal, A község népességének a száma 1941-ben 2891 fő volt, A község 1944. december 11-én szabadult fel, A község legrégibb pecsétje a levéltárban egy 1812, évi iraton található,- 8 BARCS Első okleveles említése 1389-ben történt. 1389-1417-ig a se- gesdi uradalomhoz tartozott, Várát 1460-ban említik első ízben, amikor Bakonyai János és István volt a földesura. 1467-ben már a Marczaliak bírtak földesúri jogot. Ezt követően a század végéig több család birtokolta a falut, 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul, Az 1550. évi adólajstrom szerint Báthori András volt a földesura. Az 1565-66, évi török kincstári fejadójegyzékben 46 házzal van felvéve. 1598-99-ben Eadasdy Ferenc volt a földesura. Az l660, évi pannonhalmi főapátság tizedjegyzékében Szent- György várának tartozékai között szerepelt. 1664 telén, Zrínyi Miklós hadainak közeledtére, a törökök elhagyták a várat, mire Zrínyi azt felégette. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója nyerte adományul I. Lipót királytól. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1715-1733-ig a gróf
