Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Barcs

Széchenyi család lett a földesura. 1835-ben a csokonyai /Erdő- csokonya/ uradalomhoz tartozott. 1848 őszén, midőn Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországba, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lövetni a helységet, Az egyik ágyúgolyó a római katolikus templom falában ma is látható. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvédcsapatok közeledtére a horvátok átfutottak a Dráván túlra. A római katolikus templom 1814- ben épült. A település határának egy részét a Yukovár dűlő foglalja el, ahol a hagyomány szerint a hódoltság előtt Vukovár helység állott, A hódoltság alatt lakosai a közeli erdőségekbe menekültek, s ott emeltek kisebb tanyákat. E tanyák közül az egyiket Pusztabarcsnak nevezték. A régi Vukovár azután a hódoltság alatt teljesen elpusztult, és a hódoltság után keletkezett erdei tanyák és Pusztabarcs lakosságából lett Barcs. Az 1536. évi adólajstromban e tájon szerepel még a barcsi Szent-Mihály helység is, amely valószinűleg azonos volt azzal a Szent-Mihállyal, amely 1332-37- évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt.

Az 1720» évi országos összeírás 22 adózó családot említett, akik 225 1/2 köblös szántóval, 46 1/2 kasza réttel rendelkeztek.

A művelés csak 4-6 ökrös igával volt lehetséges. Legelője a szomszédos Tarnács- és Szendrődpusztán volt, ahol a földesúr engedélyével 50-60 állatot legeltettek. Erdejükben a jobbágyok fát termelhettek, de a makkos a földesűr joga volt, A malom évi haszna 3 R. Pt volt, a lakosság termékeit helyben értékesítette. 1720- ban az össznépesség alsó és felső határa 500-600 fő volt, az 1784-85. évi népszámlálás viszont csak 356 főt említett. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 34 jobbágy-, 9 zsellérháztartást írtak össze, ezek 44 2/4 jobbágy- és 52 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 5891,1, a pénzszolgáltatás pedig 43 ezüst Pt volt.

Az 1850. évi. megyei összeírásban Barcson és Pálfalu-pusztában 1574 főt írtak össze.

Az úrbérrendezés idején gr. Széchenyi volt a földesura, A rendezés két részletben történt, első ízben 1857-ben egyezséggel, másodízben pedig 1863-ban, amelyet egy évvel később hajtottak végre.

Az 1870. évi népszámlálás már 2111 főt említett. Az 1881.évi népszámlálás szerint a népesség közül 1405 magyar, 1216 német,- 9 -