Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Rinyaszentkirály
77 A község az 1828-as évi ack összeírásban 45 adófizetővel szerepel, ebből 4 házas zsellér és 13 házatlan zsellér volt. Az 1850. évi császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járás községe 462 fő lakossal. Az 1870-es népszámláláskor Besenyő 68 házában 499 lakos élt, ekkor a falu a babócsai járás községe. Az 1872-es új közigazgatási beosztás létrejöttével a nagyatádi járásban a lábodi körjegyzőséghez tartozott. 1900-ban 580 fő, 1910-ben 630 fő, 1941-ben pedig 622 fő lakott a községben. 1907-től Besenyő neve Rinyabesenyő lett, és a nagyatádi járás községe. Pecsétjében a XIX. sz. derekán álló gereblye, előtte keresztben csép és kasza, kétfelől ekevas. Később gabonakéve és sarló látható. 1925-ben a község területe 6293 kat.h. volt. Ebből 2879 kát. h. a szánté, 217 kat.h. a rét, 642 kat.h. a legelő és 2327 kát, h. volt az erdő. A területből gróf Festetics Dénesnek 3685 kát. h. birtoka volt, melyből 1130 kát.holdat bérbe adott. Ezenkívül négy középbirtok volt a faluban. Glöchner Péter 188 kat.h., Hesz János 114 kat.h., Sándorházy Lajos 226 kat.h., Lassni és társa 189 kat.h. földdel rendelkezett. Ugyanakkor a községben az 1 kát h, alatti szántóföld nélküli birtokok száma 5, területe 3 kat.h. volt. Az ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 5, területe 4 kat.h, volt. Az 1-5 kat.h. közötti birtokok száma 57 volt a II. világháború előtt. Ekkor a községben 4 fő iparos és 3 fő kereskedő élt. A község 1944. december 6-án szabadult fel. RINYASZENTKIRÁLY Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben S. Rege alakban fordult elő, és ekkor plébániával rendelkezett. 1451-es okleveles említésekor szerepel először Zenthkyral. Az 1550. évi adólajstromban a Zöld, a Porkoláb, az Inakody, a Szentkirályi családok, illetve Imre deák a földesurak a községben. Az 1565-66. évi török kincstári fejadólajstromban Rina-Szent-Királ alakban fordul elő 8 házzal. 1598-99-ben Zrínyi György a földesura. A török templomot lerombolta, és Babócsa várában építette fel. Az 1660-as dézs maváltságjegyzékben két azonos nevű helység szerepelt, az egyik a Zrínyieké, míg a másik a Zankó családé. 1703-ban a Zankó csa-