Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Segesd
- 78 Iád a tulajdonosa, de 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban pedig a Hunyady család volt a földesura, akiktől 1850-ben báró Sina György vásárolta meg a birtokot. A felszabadulás előtt a Mándy családnak volt itt nagyobb birtoka. Az 1715. évi országos összeírás szerint azadózók száma 7, ebből jobbágygazda 6 volt. 1720-ban az össznépesség 100-200 fő között lehetett. Az első népszámláláskor 1784-85-ben 271 fő lakott a községben. 1828-as országos adóösszeíráskor az adózók száma 122, ebből jobbágygazda 31 fő volt. A jobbágyfelszabadításkor 1848-ban 26 jobbágy- és 2 házatlan zsellérháztartás, 19 jobbig; - telek és 66 zsellértelek szabadult fel. Az úrbéri birtokrendezést gróf Hunyadyval 1847-ben, míg báró Sinával 1861-ben hajtották végre, 1850-ben a császári közigazgatási beosztáskor a község a nagyatádi járáshoz tartozott 1799 fővel, 1870-ben 129 házzal, 1123 lakossal a babócsai járáshoz tartozott. 1872-ben a vison- tai körjegyzőséghez tartozott. 1897-ben körjegyzőségi székhely, de 1907-től a görgeteg! körjegyzőséghez tartozott. 1910-ben 1188, 1941-ben pedig 1193 lakosa volt a községnek. Pecsétjében keresztben lévő gabonakéve, kasza, mögötte sarló és gereblye található, 1925-ben 5731 kat.h. területéből 2913 szántó és 889 kat.h. a rét. A község legnagyobb birtokosa a Mándy család, 4731 kát. h. földdel. 1939-ben az 1 kat.h. alatti szántóföld nélküli gazdaság 42, míg az ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező 57? az 1-5 kat.h. földdel bírók száma pedig 190 volt. Az iparosok száma 1933-ban 15 fő, a kereskedőké pedig 8 fő volt, A község felszabadulása 1945. december 6-án következett be. SEGESD Az Árpádok korában Segesd Següst megye székhelye volt. Kálmán herceg 1241-ben a mohi csata után sebesülten rövid ideig itt pihent meg. Rövidesen, IV, Béla király Dalmácia felé menekülésekor, családjával néhány napot itt töltött. Okleveles említése 1265-ben Comesde Segust, 1269: Segust királyi birtok /prae- dium/. 1389: Segesd, 1391: Segusd, 1394: Segesd alakban fordul elő. 1291-től a királyné birtoka. 1295-től a királynéktól ren
