Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Csurgó
49 /Pecsétjében. - 1854-ben. - álló villa előtt keresztben, lévő gereblye és kasza. Később lombos fa./ A községhez tartozik Szentlászló-puszta, mely az 1262. évben IY. Béla egyik oklevelében fordult elő. A XIV. században a Szent Lászlóról elnevezett prépostság és monostor ismeretes, A török időben elnéptelenedett. A XVIII. század elején a veszprémi káptalané, később a Festetics családé volt. Bolhás lakossága 1900 és 1910 között több mint 200 fővel csökkent /1910: 1072 fő/. 1920-ban 1099 fő, 1941-ben pedig 1139 fő a lakossága. A községnek 1925-ben az 5460 kat.h. nagyságú területéből 2705 kat.h. volt a szántó és 522 kat.h. a rét. Ebből hg. Festetics Taszilóé 1571 kat.h. volt, melyet bérbe adott. Egy részvénytársaság pedig közel 1700 kát.holdat vallhatott magáénak. 1938-ban az 1 kát»holdnál kisebb szántóföld nélküli gazdaság a községben 22, ugyanakkora, de- szántófölddel is rendelkezett 23, az 1-5 kat.h. közötti 55 gazdaság volt. A harmincas években Bolháson 11 iparos és 3 kereskedő élt. A község 1945. március 29-én szabadult fel, CSURGÓ Már a rómaiak idején lakták, Casurgius néven. Nevét egyesek erről, de egy csurgókútról is származtatják. Okleveles említése 1193-ból, III. Béla oklevelében fordult elő. 1226-ban a Szent János lovagrendnek rendháza és temploma van itt, 1264-ben hiteleshelyként említik. 1370-ben Csurgó a vránai perjelség birtoka, és Szent Margitról elnevezett rendházáról van írásos emlék. 1405. november 28-án Zsigmond királytól Csurgó városi kiváltságjogokat kapott. 1448-ban Castellum Churgo, 1453-ban Chorgo néven említik várát. Vámját 1471-ben eltörölte a XXX. te. 1532-ben Zrínyi János és Miklós birtoka, akik 1534-ig Paksi Jánosnak adták át használatra. 1534-ben Török Bálint sereggel elfoglalta. Később Ferdi- nánd Zrínyi Miklósnak adományozta, aki az Óváros déli részén lévő földvárat megerősítette, és innen intézte a török elleni portyázásait. 1543-ban Török Bálintné lakik a falai között. 1554- ben, 1555-ben és 1556-ban a török ostromolta. 1566-ban foglalta el a török, Szigetvár eleste után. A város a berzencei nahiéhoz tartozott, és az 1567-68-as török adólajstrom szerint 4 adóköteles háza volt.
