Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Csurgó

50 1594-ben Zrínyi György visszafoglalta a töröktől, és birtokai közé tartozott* Később ismét a török foglalta el, A Zrínyieknek is adóztak 1671-ig, amikor Zrínyi Péter lefejezése után a helység a királyi kincstárra szállt. 1701-ben I. Lipót várát leromboltatta, és rövidesen - a Rákóczi szabadságharc után - De Prie márkinak adományozta 1715-ben. 1726-ban Turinetti Herku les Lajos József őrgrófé, akinek családja eladta tolnai Festetics Kristófnak 1733-ban. Ettől kezdve a felszabadulásig /1945/ a család birtokolja a község környékét. 1794-ben gr. Festetics György itt alapított gimnáziumot, ahol 1799 júniusától 1800 feb ruárjáig helyettes tanárként Csokonai Vitéz Mihály működött, 1715-ben az országos összeírás szerint Csurgón az adózók száma 14 fő, ebből jobbágygazda 12, a lakosság 300-500 fő lehetett.

Az 1784/85-ös népszámláláskor 877 fő lakta a helységet. 1828- ban az adózókat írták össze: 427 főt, ebből jobbágy 67 fő.

Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor Csurgón 34 jobbágy-, 13 zsellércsalád szabadult fel /ebből 1 házatlan/. 40 jobbágy-, illetve 15 zsellértelek lett szabad. Az úrbéri birtokrendezést 1857-ben kezdték meg, és a végrehajtás 186l-ben történt meg.

1850-ben járási székhely volt 1997 fővel, 1857-ben Csorba József szerint: "Csurgó hajdan Chergow vagy Csorgow, fekszik a Dráva vidékén, mezőváros, népessége igen jeles. - Kökényes, Új- major, Kishomok, Cser pusztáival 2179 lakos. A régi városban van a kastély és a rk. templom, melynek külső formája, de a zár da temérdek fundamentuma is mutatja, hogy a vörös barátoké volt..."

1733-ban Festetics a róm.kat, templomot romjaiból építette újjá, a mai formáját 1787-ben kapta. Iskolája 1720-tól van. Csurgó lakossága 1870-ben 3017 lakos, 324 házzal. Ekkor a marcali járáshoz tartozik. 1871-ben újból megalakult a csurgói járás, és ettől kezdve nagyközség és járási székhely. 1910-ben 4593 fő, 1941-ben pedig 5891 fő lakja,

1925-ben 7263 kat.h, a község területe, ebből 4172 kat.h. szántó volt. A nagyközség területén a felszabadulás előtt tanítóképző, reálgimnázium, polgári iskola volt a négy különböző felekezeti, illetve állami elemi iskola mellett. Csurgót méltán nevezték Dél-Dunántúl egyik legrégibb iskolavárosának.

A különféle hivatalok, intézmények mellett Csurgón 85 iparos