Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Berzence
45 1850-ben a császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járáshoz tartozott, és 451 fő lakott a községben. 1862-ben a reformátusok új templomot építettek. 1886-ban a község nagy része leégett. 1870-ben 66 házban 558 lakos élt Belegen, és ekkor a babócsai járáshoz tartozott. 1872-ben, a megyei közigazgatás átszervezésekor, a nagyatádi járás szabási körjegyzőségéhez tartozott. 1907-től Kutas körjegyzőséghez tartozott. Beleg lakossága a fel- szabadulásig egyenletesen növekedett. 1900-ban 669 fő, 1941-ben pedig 816 fő élt a községben. 1925-ben a 3150 kat.h. összes területéből 1723 kat.h. a szánté, 206 kat.h. rét, és 718 kat.h. volt az erdő. A községben ekkor 87 házban 170 lakrész volt. Beleg községben gr. Festetics Sándornak 2378 kat.h. birtoka volt a felszabadulás előtt. Ebből 1300 kát.holdat bérbe adott. Ugyanekkor a községben az 1 kát. holdnál kisebb és szántóföld nélküli gazdaság 22 volt, szántófölddel /I kát.hold/ is rendelkezett 53 gazdaság. Az 1-5 kát. hold közötti gazdaság pedig 76 volt a községben. A II. világháború előtt a községben 9 iparos és 4 kereskedő élt. A községhez tartozó pusztaréti dűlőben földvár nyomaira bukkantak. 1855-ben a római korból Vespasianus császár rendeletét találták meg. A község 1945. március 30-án szabadult fel. Régi pecsétjén - amely a XIX. század közepén keletkezett - középen álló gabonakéve, ennek két oldalán pedig ekevas látszott BERZEECE Első okleveles előfordulása az 1332-1337. évi pápai tizedjegy zékben található. A község mai területéhez tartozó Lankócpuszta /major/ mellett, a középkorban az Atak nevű oppidumot, valamint Szent Erzsébet és Mindszent nevű települést említik. 1377-től a Pécz nembeli Lorant birtokolta, akinek utódai berzencei Lorant- fiaknak nevezték magukat, 1406-ban a család új adománylevelet kapott a helységre, amely vámhely is volt. 1468-tól a szenterzsébeti Förster György birtokolta, aki a berzencei kastélyt építtette. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére elnevezett egyházat említik. 1550-ben Zalai Kelemen a helység földesura.
