Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Berzence

- 46 A török hódoltság idejód - földrajzi fekvése miatt - várának megnövekedett a szerepe, 1532-ben várát a szultán rövid ostrom után elfoglalta. Később újból a magyaroké, 1556 előtt ismét a töröké, majd tíz évvel később újra a magyarok kezén találjuk,

A török közeledésének hírére őrsége megszökött. Az 1568-69, évi török zsoldlajstrom szerint a megszálló őrség 379 fő volt, 1571 lg járási székhely /nahié/ a szigetvári szandzsákban. Ezután a. görösgali nahiéhoz tartozott. 1586-ban, 1596-ban és 1598-ban a kanizsai végváriak ostromolták, de a segesdi törökök elűzték ő- ket. 1594-ben rövid időre Zrínyi György foglalta vissza. Berzeo. ce a közepes török várak közé tartozott. 1619-ben 349 főnyi "r ségéről, 12 főnyi tisztviselőjéről, mecsetjéről és annak főpapjáról van tudomásunk.

1665. január 21-én falai alatt találkozott a téli hadjárat megkezdésére Zrínyi Miklós és Hohenlohe tábornok serege. A sereg 26 ezer harcosból állt. Másnap, a délig tartó tüzérségi tűz után, január 22-én éjjel a törökök - szabad elvonulást kérve - átadták a várat. Zrínyi február 10-e táján megerősítette a várat, és őrséget rendelt ide Kis Farkas kapitány parancsnoksága alatt. Berzence augusztus derekán újból a töröké. Csak Kanizsa felszabadulása után, 1690-ben, az őrség elvonulásával lett Berzence szabad.

1701-től a Szalay, 1757-től a gr. Hiczky, majd vásárlás útján 1835-től a gróf Festetics család volt a község földesura.

A katolikusok a török kiűzése után a zágrábi, majd 1777-től a veszprémi egyházmegyéhez tartoztak. 1760-67 között gr. Hiczky György barokk stílusú templomot épített, melynek oltárképeit id Dorfmeister István készítette.

A XVIII. század végén mezővárosként említi Vályi, ahol hor- vátok és magyarok laknak. A templom a dombon van, elő»tte pedig: "... gr. Hiczky uraságnak kastélya és az utasok számokra építeű nagy vendégfogadója. Halastó is vagyon itten, mely elegendő vizet szolgáltat malmára. Hajdan vára is volt... ma már alig látszanak falai is, annyira elomladozott,"

Az 1715-os országos összeírás szerint az adózók száma 20 fő, valamennyien jobbágyok voltak. A község lakossága becslés alapján 300-500 között volt. 1730-tól iskolája ismert /róm. kát,/, 1789-ben iskolaépülettel nem rendelkezett, a tanító 12 gyerek-