Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Csorba József dr.

21 is az ő szakmai irányítása alatt működött. így elvégezte az i- gazgató főorvosi teendőket is. Meg kell említenünk, hogy az új intézet "alapítványi kórház" volt, tehát átmenet az ispotály és az állami közkórház között.

Szabadságharcunk egészségügyére jellemző, hogy a forradalom szelleme áthatotta csaknem az egész magyar orvostársadalmat. A pesti egyetem orvosi karán 15 tagú választmány ült össze, és javaslatot dolgozott ki a régóta aktuális, de addig meg nem oldható kérdések /egészségügy, közegészségügy, orvosképzés stb./ megoldására. A javaslatot vélemény és hozzászólás végett az országos főorvos, Stáhly Ignác megküldte a megyei főorvosoknak, közöttük Csorba Józsefnek is. Csorba válasz helyett kinyomatta értekezését, s azt küldte be. Címe: "Az álladalmi egésség’ rendezéséről hazánkban." Pécsett adták ki 1848-ban.

Foglalkozik a mű a népesedés becsével, eszközeivel; az orvosokkal, a gyógyszertárakkal, a bábákkal, a kórházakkal, a tisztiorvosokkal stb. /1852. november végén az elfogott Noszlopy Gáspárt a császári hatóságok vele azonosíttatták./

Csorba 1851-ben lemondott - 62 éves korára való tekintettel - megyei rendes fizikusi állásáról és Pestre költözött. Ott megírta hattyúdalát, mely 1857-ben jelent meg "Somogy vármegye ismertetése" címen. E hatalmas munka, mely csaknem minden oldaláról ismerteti szűkebb hazáját, ma is egyik legfontosabb korabéli helytörténeti forrásunk.

Élete 1858. november 9-én ért véget. Munkásságát jellemzi Madách mondása:

"A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga."

/Ember tragédiája/