Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

1. A Balaton természetföldrajza és településtörténete

- 7 ­A fürdőkultura fejlődése kapcsán egyes települések elvesztették jelentőségüket, összeolvadtak, de uj tele­pülések is létrejöttek. így alakult ki a két Széplak, Ujhely, Vilmatelep, Kiliti, Szabadi telepekből a déli part fővárosa: Siófok. Lengyeltóti határából pedig 1905- ben Fonyód, 1907-ben Hács alakult önálló településsé. A népesség a déli parton dinamikusan fejlődött. Amig a századfordulón alig haladta meg a 18 ezret, addig az 1973-as adatok ennek már a háromszorosát mutatták,meg­közelítve az 54 ezret. A növekedés különösen az utóbbi években gyorsult meg. Ezt a fejlődést elsősorban a "beván­dorlás" idézte elő. A déli part fővárosában, a déli part egyetlen városában, Siófokon a lakosság száma négyszere - sére nőtt. A települések kialakulását és fejlődését figyelembe véve, azt kell megállapítanunk, hogy a legtöbb Balaton- parti község egyutcás település; a parton elnyúló üdülő­telepből és a volt faluközponttól távolabb eső szétszab­dalt, szétszórt kisebb-nagyóbb telepből alakult ki. A Balaton déli partján jelenleg 14 település találha­tó. Valamikor ennek a kétszerese volt. Ha viszont közigaz­gatási szempontból vizsgáljuk a községeket, akkor ciak településről beszélhetünk, Boglár és Lelle egyesülése után pedig csak tizről. Bálátonboglár 1979 január 1-én egyesült Balatonlellével, Boglárlelle néven. E településekben, eb­ben a "nagy faluban " él a megye lakosságának több mint az egyharmada. A nép, melyet e tájon már a tatár is pusztitott, a tö­rök hódoltság alatt a felére csökkent, a 19 században a kolera tizedelte, 1919-ben pedig majdnem minden Balaton- parti községnek megvolt a maga mártírja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom