Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

1. A Balaton természetföldrajza és településtörténete

- 8 A négy nagy állami gazdaságban mintegy 15 ezer hektáron, ötven termelőszövetkezetben, - melyeknek összevonása már részben megtörtént - 86 ezer hektáron 17 ezer termelőszövetkezeti tag dolgozik. A mezőgazdaságilag hasznosított terület nagy része termelőszövetkezeti és háztáji kezelésben van. Ezenkívül az állami erdőgazdaságok területe is számottevő, több mint 6 ezer hektár. A Balatoni Halgazdaság dolgozóinak száma kb 400 fő.

Az iparban dolgozók száma az aktiv népesség 1/5-e. A legtöbb dolgozót a bányászat, a Kőolajvezeték Vállalat és a villamosenergia-iparba tartozó DÉDÁSZ foglalkoztat.

A további sorrend: élelmiszer, építőanyag, vegyipar. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a kereskedelemben és a vendéglátó hálózatban dolgozókról sem.

A Balaton irodalma az Árpád'-kori oklevelekkel, krónikákkal kezdődik. A tihanyi apátság 1055-i alapítólevelében a Balaton neve Bolotin, Bolatin, Balatun alakban fordult elő. Ugyanebben az oklevélben és az apátság határjárási jegyzőkönyveiben somogyi helyneveket is találunk:

Siófok /Fok,Fűk./, Szemes /Samas»/, Igái /Igol/, Bár /Bar/, Boglár /Baklar/, Szárszó /Zarozo/ stb..

Az Árpád-kori és a későbbi oklevelekben is bőségesen találhatunk déli parti neveket. Balatonberény /Bereyn 1082/, Besenyő /Beseneu, Besenew 1335/, Kőröshegy neve több mint harminc változatban olvasható /Kewrashegh 1338/. Csege /Chege 1338/, Battyán /Batthyan 1347/, Zamárdi /Zamard 1436/ stb..

A somogyvári hiteleshely, a somogyi bencés monostor a középkori Írásbeliség egyik legjelentősebb vidéki központja. Az un, "Zöld Kódex" a balatonszemesi Mindszentekről elnevezett pálos kolostorra vonatkozó adatokat is tartalmaz.