Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

1. A Balaton természetföldrajza és településtörténete

- 8 ­A négy nagy állami gazdaságban mintegy 15 ezer hek­táron, ötven termelőszövetkezetben, - melyeknek össze­vonása már részben megtörtént - 86 ezer hektáron 17 ezer termelőszövetkezeti tag dolgozik. A mezőgazdaságilag hasz­nosított terület nagy része termelőszövetkezeti és háztá­ji kezelésben van. Ezenkívül az állami erdőgazdaságok te­rülete is számottevő, több mint 6 ezer hektár. A Balato­ni Halgazdaság dolgozóinak száma kb 400 fő. Az iparban dolgozók száma az aktiv népesség 1/5-e. A legtöbb dolgozót a bányászat, a Kőolajvezeték Vállalat és a villamosenergia-iparba tartozó DÉDÁSZ foglalkoztat. A további sorrend: élelmiszer, építőanyag, vegyipar. Ter­mészetesen nem szabad megfeledkeznünk a kereskedelemben és a vendéglátó hálózatban dolgozókról sem. A Balaton irodalma az Árpád'-kori oklevelekkel, króni­kákkal kezdődik. A tihanyi apátság 1055-i alapítólevelé­ben a Balaton neve Bolotin, Bolatin, Balatun alakban for­dult elő. Ugyanebben az oklevélben és az apátság határjá­rási jegyzőkönyveiben somogyi helyneveket is találunk: Siófok /Fok,Fűk./, Szemes /Samas»/, Igái /Igol/, Bár /Bar/, Boglár /Baklar/, Szárszó /Zarozo/ stb.. Az Árpád-kori és a későbbi oklevelekben is bőségesen találhatunk déli parti neveket. Balatonberény /Bereyn 1082/, Besenyő /Beseneu, Besenew 1335/, Kőröshegy neve több mint harminc változatban olvasható /Kewrashegh 1338/. Csege /Chege 1338/, Battyán /Batthyan 1347/, Zamárdi /Zamard 1436/ stb.. A somogyvári hiteleshely, a somogyi bencés monostor a középkori Írásbeliség egyik legjelentősebb vidéki központ­ja. Az un, "Zöld Kódex" a balatonszemesi Mindszentekről el­nevezett pálos kolostorra vonatkozó adatokat is tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom