Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 37

Tímár Szeréna /Karád, 1880. .ianuár 16. - Szovjetunió, 1938777“ a szocialista nőmozgalom előharcosa, tisztviselőnő.

Korán csatlakozott a munkásmozgalomhoz. Az I. világháború idején már a nőmozgalom egyik vezetője volt. 1919-ben belépett a KMP-be. A Tanácsköztársaság alatt a Szakszervezeti Központ intézőbizottságának tagja. A tanácshatalom megdöntése után négyévi börtönre Ítélték. Fogolycsere útján jutott ki 1922-ben. a Szovjetunióba, ahol mint tisztviselő dolgozott. 1938-ban. letartóztatták. A személyi kultusz idején, törvénysértés áldozata lett.

Tóth Ágoston. Rafael /Marcali, 1812. október 24* - Graz, 1889. június 9./: hadmérnök, térképész, honvéd ezredes, az MTA 1. tagja /1871/. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte /l831/. A szabadságharc kitörésekor a honvédség kötelékébe lépett, s ismételten, kitüntette magát az erdélyi harcokban, amiért előbb Kolozsvár, majd Beszterce parancsnokává nevezték ki ezredesi rangban. Később a déli hadsereg parancsnoka, ezért Világos után. kötél általi halálra Ítélték, de ezt kegyelemből 18 évi várbörtönre változtatták. Az 1856-os általános amnesztia, után a Széchenyi-uradalomban, nyert alkalmazást, majd megyei mérnök, utóbb a keszthelyi gazdasági intézet tanára lett. A kiegyezés után. a közlekedésügyi minisztérium topográfiai osztálya - a Honvéd Térképészeti Intézet elődje - megszervezésére és vezetésére kapott megbízást. Közben, a tudományegyetem katonai tanfolyamának egyik előadója volt. Főbb müvei: A helyszinrajz és földképkészités történelme, elmélete és' jelen állása /Pest, 1868/.- IRODALOM: Holián. Ernő: T.Á. emlékezete /Bp., 1890. MTA-Emlék- beszédek VI. 4-/; Irmédi-MoInár László: Felsőszopori T.Á. honvédezredes, a XIX. századbeli' magyar térképezés úttörőjének élete és működése /Bp., 1938/.

Tóth Lajos /Jákó, 1878. május 18. - Kaposvár, 1919* szeptember 17-/ Apja vasúti pályaőr volt, az elemi iskola hat osztályának elvégzése után nyomdász tanuló lett Kaposváron.. 1900-ban. kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1906-ban. Kaposvárott a Gerő nyomdában gépmesteri munkakörben helyezkedett el. Hamarosan megválasztották a Nyomdász Szakszervezet Gazdasági Bizottsága tagjának. 1909. november 28-án. a városi burzsoázia terrorjával szembeni tiltakozó népgyülés egyik szervezője. 1913-ban. az SZDP kaposvári szervezetének elnökévé, 1914. január 11-én, pedig a kaposvári Munkásotthon, elnökévé választották. Az első világháború időszakában, többször elnökölt és szónokolt a május 1-i ünnepségeken, gyűléseken és tüntetéseken, felemelte tiltakozó szavát a háború és a nacionalizmus, ellen., követelte a szólás-, a szervezkedési és gyülekezési szabadságot, az általános egyenlő és titkos választójogot. 1917 őszén, amikor a munkások helyzete szinte elviselhetetlenné vált, Tóth Lajos kezdeményezte a Kaposvári Általános Fogyasztási Szövetkezet megalakítását. Vezető és irányító szerepet töltött be a polgári demokratikus forradalom időszakában. 1919 első negyedében. Tóth Lajos fáradhatatlanul szervezte a forradalmi erőket. Egyik kezdeményezője és szervezője a földfoglaló mozgalomnak. A Kaposvári Munkástanács és a pártvezetőség határozatot hozott, mely szerint Tóth Lajos, Latinca Sándor és Peinhoffer Lajos személyében háromtagú direktóriumot