Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 18

is tartóztatták» 1918-ban a kaposvári Munkásbiztositó Pénztár alkalmazottja és a Földmunkások Országos Szövetségének somogyi vezetője. A Tanácsköztársaság idején a városi és megyei munkástanács tagja. A tanácshatalom megdöntése után letartóztatták, és két és fél évi börtönre Ítélték. Kiszabadulása után 1922- ben Ausztriábaj majd onnan 1923-ban a Szovjetunióba emigrált. Moszkvában előbb a mezőgazdaság irányitó szerveiben dolgozott, majd 1926-tól állami mintagazdaságok vezetését bízták rá.- IRODALOM: Gyura János /Somogyvármegye, 1918. nov. 12./;

Gyura János: Uj-Somogy, 1920. jún. 19#/; Gyura János: Somogyi^ Néplap 1958. 3«sz./; Somogy megye munkásmozgalmának kiemelkedő harcosai /Kaposvár, 1975/#

K a ,i 5 r Miklós /Gölle, 1879« január 28. - Tel-Litvinszk, Izrael, 795b. január/: újságíró. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1897-től a Budapesti Napló munkatársa. 1904-től a Nap társszerkesztője, majd felelős szerkesztője. Munkatársa volt^ az Uj időknek és segédszerkesztője a Magyar Színpadba, színházi lapnak is. 1921-től a Magyar Tudakozó Egylet vezérigazgatója. 1939-ben a fasizmus elől vándorolt ki Izraelbe.

Hock János /Devecser, 1859« december 31« - Budapest, 1936« 'o'kTőber 10./: politikus és iró. Katolikus pap volt,^ 1887- től szabadelvű, majd nemzeti párti programmal országgyűlési képviselő. Később ismét belépett a Szabadelvű Pártba, majd Bán- ffy Dezsőhöz csatlakozott. 1910-től a Justh-párt tagja^ majd Károlyi Mihály hive volt. Mint ^ismert szónoknak jelentős^sze- repe volt az általános választójogért és Tisza István erőszakos politikája ellen vívott harcokban. 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Csehszlovákiába, onnan Bécsbe emigrált, majd az USA-ba költözött. Később Párizsban, majd ismét Bécsben. élt. Külföldön számos cikkben leleplezte az ellenforradalmi rendszert. 1933-ban hazatért, a távollétében cikkei miatt az ellene emelt vád alapján bíróság elé állították, és egyévi börtönre Ítélték. 1934# novemberében megkezdte büntetésének letöltését; 1935« júniusában kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mii szerzője. Főbb piűyei: Vigasztalások könyve /Bp., 1896/; Művészeti reform / ., '1898/; Rákóczi Ferencné /történeti elbeszélés, Bp., 1905/; Börtönvirágok /napló, Bp., 1935/; Modern miszticizmus /Bp., 1938/.- IRODALOM: Fodor József: Hock János /Világ, 1946. 413#sz./.

H o r v á t József Elek /Szombathely, 1784« ^február 13# - Kaposvár,' Í'835# január 20./: jogász, iró, pedagógus, az MTA^ 1. tagja /1833/« Szombathelyen teológiát, majd kilépvén a püspöki szemináriumból, Győrött jogot végzett, utána ügyész lett. 1827- ben otthagyta a jogi pályát,és 1827-ben tanító lett. 1828-35-_ ben a kaposvári gimnázium- igazgatója. Irt verseket, pedagógiai tanulmányokat és sok színmüvet fordított magyarra. Főbb művei: Szombathely évei /költemények, Szombathely, 1825/; Daphnis... /pásztori versek, Szombathely, 1825/.