Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

~ 19 H u d t a László /Budapest, 1879» július 20. - Kaposvár, 1944. december 28./: a munkásmozgalom harcosa, tanár. A budapesti egyetemen 1907-ben nyert tanári oklevelet. 1907-1909 közt Kaposvárott tanított. Részt vett az I. világháborúban. Orosz hadifogságból hazatérve 1918-ban Kaposvárott a munkástanács tagja és a helyi tanitészakszervezet alapitója és vezetője. A Tanácsköztársaság alatt a városi és megyei tanács tagja, a bala- tonberényi pedagógus-továbbképző vezetője. A tanácshatalom megdöntése után letartóztatták.és négyévi fegyházra Ítélték. Az ellenforradalom alatt magántanitásból élt. A II. világháború e- lőtt és alatt antifasiszta előadásokat tartott.- IRODALOM: Hudra László /Somogyi írás, 1963.szeptember-december/; Hudra László /Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium évkönyve 1965/.

Iványi- Grünwald Béla /Somogysom, 1867« május 6. - Budapest, Í940. szept'emb'er '24./: festő, a nagybányai művészt elep egyik alapitó tagja. Székely Bertalan növendéke volt, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatér Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak c. nagy feltűnést keltő realista festményét. 1894-ben Egyiptomban járt. 1896-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette /Holdfelkelte, Völgyben, Tavaszi kirándulás/. Része volt a nagybányai iskola megalapításában és célkitűzéseinek propagálásában. 1904-ben a Praknói-dij elnyerésével ^Rómában töltött egy évet, hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. 1907-ben a kecskeméti művésztelep vezetője lett, itt festette a Kecskeméti Kaszinó homlokzatának díszítő művét /1912! és a Tavasz ébredése c. alkotását /1913/j amely nagy aranyérmet kapott. Az I. világháború előtt szabad iskolája volt. A háború után a Balatonnál az alföldi festők stílusával rokon, egyszerű előadású, valósághű tájképeket festett. -^IRODALOM: Lázár Béla: Iványi-Grünwald /Bp„, 1921/; Réti. István: A nagybányái müvésztelep /Bp., 1954/«

J á 1 i c s Ernő /Kadarkút, 1895. március 13. - Budapest, 1964. augusztus 11./: szobrász. A Képzőművészeti Főiskolán Rad- nai Béla és Sidló Ferenc tanítványa volt. 1928-tól 1930-ig^Rómában dolgozott mint ösztöndíjas. 1925-ben volt az első kiállítása. 1930-ban részt vett a Velencei Biennálén. Aktokat, portrékat, emlékműveket készített. Ő készítette Budapesten a Goldberger Textilmüvek étkezdéjének dombormüvét és a Földgömböt tar1 tó nő szobrát a csongrádi iskola részére; Kaposvárott a 44-es gyalogezred emlékművét 1928-ban a Színház-parkban. Erőteljes kompozíciójú müveit nagyvonalú formázás jellemzi. Az egyházművészet terén is tevékenykedett. Öngyilkos lett.

K a r a i László /? - 1485./ a Somogy megyei származású bu- dai prépost, Bécsben végezte tanulmányait. 1468-ban Mátyás király budai préposttá, 1470-ben alkancellárrá nevezte ki, és mint ilyen II. Pál pápához Rómába küldetvén, követsége Mátyásnak nagy szolgálatokat tett. Rómában ismerkedett meg a könyv- nyomtatással , és a római nyomda egy német munkását: Hess Andrást rábeszélte, hogy jöjjön Magyarországra. Hess 1471-ben Karai költségén berendezte nyomdáját, és 1473-ban kiadta az első