Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)
77 Toldi valami szabálytalanságot csinált, amiért szabadot ítéltem a Fradi ellen. Toldi erre odajött hozzám és ezt mondta: ,,Mit csinálsz? Bolond vagy? Mire én rászóltam: ,,Ismételd ezt meq hangosan, hogy más is hallja. Akkor szép nyugodtan kiállítalak. ' Kis idő elteltével megint történt valami, ami Toldinak nem tetszett. Toldi következetesen megismételte: ,,Mondom tisztára bolond vagy máma." Erre ezt mondtam neki: ,,Toldi úr azonnal hagyja el a pályát!" Toldi lemenés közben így szólt hozzám: „Mi az? Már a barátodat is megtagadod? Ha már kiállítottál, akkor legalább tegezz és ne magázz." A mérkőzés után aztán odajött hozzám Géza és mondta: „No jól kitoltál velem." „Ebben maradunk — mondtam én — és aztán a legjobb egyetértésben együtt vacsoráztunk Toldi — ha jól emlékszem — három hetet kapott ezért a kis „baráti" csevegésért, de azóta éppen olyan jóban vagyunk, mint azelőtt voltunk. — És a Latorca utcában történtek után merne-e mégegyszer Fradi-meccset vezetni? — Miért ne mernék? Én nem haragszom a Fradiból senkire. Még a közönségre sem haragszom. Pedig hát a mérkőzés után alaposan megkeserítették pár hétre az életemet. Kaptam a fenyegető leveleket, úgy hogy bizonyos óvóintézkedésekre kellett szánnom magamat. Ha az utcán, vagy a villamosán felismertek, akkor mindjárt kezdődött a bosszantás. Úgy tettek, mintha nem ismertek volna fel, de közben ilyeneket beszéltek: „No, mit szólsz hozzá! Jól elvezette ez a nyavalyás Szőke II azt a mérkőzést. Hej, csak egyszer találkoznék vele valami sötét helyen!" Egyik este fél 1 tájban meg három jól öltözött urat engedett be a ház- mesterné. Az egyik azt mondotta, hogy a sógorom. Sajnos, a házmesterné nem gondolkodott. Amikor kérdezték tőle, hogy hol lakom, ő gyanútlanul meg is mondotta nekik. Holott a sógoromnak illet volna tudnia, hogy hol lakom. Egyszer csak csengetnek az ajtómon. „Ki az? — kérdem. — „Üzenetet hoztunk Szőke úrnak. ' Kinézek a kémlelő ablakon, hát három ismeretlen marcona fiatalember áll az ajtóm előtt. „Miféle üzenetet hoztak éjfél után? Holnap nem ért volna rá?" „Nem, nem! Csak nyissa ki az ajtót!" „Pukkadjanak meg az üzenetükkel — mondtam én — és táguljanak, amíg szépen vannak!" Erre aztán a „sógoromék" nagy morgás közben eltávoztak. MÁJUS + Ferencváros—Kispest 5—0. „Meg kell állapítanunk, hogy a ferencvárosi csatársor ezúttal
