Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)
78 — meglepetésre! — igen jó napot fogott ki. Hogy ennek mi az oka, azt persze nehéz biztosan megállapítani. Szerintünk az ok az, hogy részben erősen feljavult a csatárok erőnléte, részben pedig a fiatal Ónodi II lendülete és gólszerzési akarása magával ragadta a többit is. Ez a fiatal fiú nem pepecselt, mindig csak egy cél volt előtte: hogy a labdát minél tervszerűbben és minél hamarabb a kapu elé juttassa. Akarásból is kitett magáért a zöld-fehér csapat. Akkor is minden erejével küzdött, amikor már teljes biztos volt a győzelem. + Toldi Géza bejelentette, hogy az idény végén visszavonul, és egyben kérte, hogy amennyiben igényt tartanak edzői ténykedésére — úgy számolhatnak vele. — Megvallom több helyről kaptam ajánlatot — mondta Toldi — de engem a szavam és a szívem a Ferencvároshoz köt. Amíg a Ferencvárosnál maradhatok nem megyek máshová. Amint később kiderült a Ferencvárosnál nem tartottak igényt Toldi Géza edzői munkájára... + A Ferencváros—Csepel mérkőzés előtt Rudas volt az első, aki benyitott az öltözőbe. — Nyugodtan szeretek készülni. Ilyenkor még ráér az ember igazítani mindenen, ha valami nem stimmel... Előfordul ugyanis az, hogy rosszul ágyazza be az ember a lábát a cipőbe, s ha így megy ki a pályára, akkor bizony nem megy úgy a játék, mint ahogyan kellene. Éppen ezért be kell járatni a cipőt, erre pedig legalább negyedóra idő kell. A cipő a labdarúgó számára olyan, mint a katona számára a puska... Az öltözőben már mindent előkészítettek a mérkőzésre. Mezt, harisnyaszárat, vattát, cipőt. A mez ezúttal fehér, csak az ing hajtókája zöld. Amikor a mezt Rudas észreveszi mindjárt el is moso- lyodik: — No, ebben a mezben csak győznünk lehet! Akármennyi pénzben lefogadom... Aztán megtudjuk Rudastól, hogy ez a mez, a Fradi „szerencse-meze”. Ebben a mezben nyerték a Szt. István Kupát, ebben győzték le a nagyváradiakat, és még sok szép győzelem emléke fűződik hozzá. — Nekem azért is kedves ez a mez — mondja Rudas — mert ebben mutatkoztam be először a Ferencvárosban. Szívesen emlékezem vissza arra a mérkőzésre, mert jól menta játék nekem is, de a csapatnak is. Azóta, ha ezt a mezt húztuk fel, sohasem kaptunk ki. Ezért veszem biztosra, hogy most a Csepelt is legyőzzük!
