Nagy Béla: Fradival a Föld körül (Budapest, 1985)
ajkakról is a himnusz, míg végül mind a 18 000 magyar rádöbbent a ritka alkalomra, és fújta szívből, hogy „jókedvvel, bő-séggel..Megható volt. És után a zúgó „Hajrá Fradi!” Akár az Üllői úton. Aztán jött a játékosok bemutatása, amikor is a szólítottak rögtön a helyükre futottak. Az első húsz percben körülnéztünk, aztán kezdtük „feltúráztatni” a motort. Támadtunk, de csak egy Fenyvesi által lőtt kapufára telt. Ezután nagy nyomás nehezedett a kapunkra. A 32. percben csak Géczi nagy bravúrja, kitűnő reflexe hárította el a gólt: lábbal mentett! Három percre rá a kitörő Hamilton előtt megismételte ugyan bravúrját, de a fölvágódó labda Horváthról a hálóba pattant. Öngóllal kezdtünk hát... Aki azonban benn volt félidőben az öltözőben, érezhette, hogy nincs veszély. És valóban jöttünk is, méghozzá WK-formában. Alig jutottak lélegzethez a skótok. A 74. percben Fenyvesi dr. nagyszerűen betalált a „rövidbe”, és három percre rá már Rákosi Gyulát ölelgették a társai, mert 12 méteres bombája után Ferguson már csak hátranyúlhatott. 2:l-re megvertük hát Skócia bajnokát! Vagy egy órába telt, amíg eljutott a csapat a buszhoz. Szinte mind a 18 000 magyar át akart ölelni bennünket. Visszafelé a buszon a skótok is gratuláltak. Őszintén, emberien, sportszerűen. FTC—West Bromwich Albion 1 — 1 Már csak öt perc volt hátra, amikor vagy 25 méterre az angolok kapujától szabadrúgáshoz jutottunk. Novák Dezső készülődött neki, de közvetlenül a labda mellett, csak úgy „véletlenségből” ott állt Fenyvesi Máté is, és minden különösebb nekikészülődés nélkül, bal lábának egyetlen rövid mozdulatával benyeste a labdát, a „hosszúba” (1 — 1). A labda már rég a hálóban táncolt, amikor az angolok még mindig mereven figyelték Novák Dezsőt... Mennyi munka, mennyi gyakorlás van egy ilyen gól mögött! Máté specialitása ez, ő is dolgozta ki magának. Az angolokat megzavarta a váratlan esemény. Érezték, hogy hajszálon múlik a vereségük. Egy perc van hátra a mérkőzésből, amikor a következő jelenet játszódik le: Flóri az ő térfelükön szólózik, aztán hirtelen átrobban a középhátvéden, a tizenhatoson szökteti magát, mégpedig úgy, hogy a labdával kicsalja a kapust, aki jön is. Flóri persze elhúz mellette, mire a kapus kétségbeesetten ránt egyet Flóri lábán, de a középcsatár lerázza magáról a rátapadó kezet, és ott áll az üres kapuval szemben, az ötös magasságában, kissé jobbra. Kintről csak azt látom, hogy Flóri megáll egy pillanatra, nem rúg a labdába. Megrázom a fejem: igaz-e ez, vagy a szemem káprázik? De mire idáig érek gondolatban, a vad iramban berohanó angol jobbhátvéd már ki is vágta Flóri elől a partvonalon túlra a labdát. Maga a képtelenség játszódott le a szemünk előtt. Csak az öltözőben derült ki, mi is történt. „Füttyszót hallottam, Dobó bácsi, azért álltam meg.” Egy rossz bíró működésével kapcsolatos, rövidzárlat — ez történt 77