Nagy Béla: Fradisták fényképalbuma. Ferencváros-Uruguay 3-2. Az 1929-es dél-amerikai túra története

nak és technikai, meg taktikai tudásuk a legtökéletesebben érvényesül. A csatársorban Kohut lendülete a legszebb élmény, 6 és Turay voltak most a támadások eleven erői és ha kicsit is szerencsésebbek, sok gólt lőttünk volna. A többi csatár is jól szerepelt, ösz- szeállításunk ez volt: Amsei — Hung- ler, Papp — Furmann, Bu'kovi, Qbitz — Rázsó, Takács II., Turay, Toldi, Kohut.

Védelmünket a rendkívül gyors és lelkes River Plate csatárok többször alaposan meglepték és ennek kell tulajdonítani, hogy az első félidőben három viharos támadásukoól gólt kaptunk. Mindjárt a 3. percben az elsőt, amit a 15. percben egyenlítettünk ki, Rázsó kapásból lőtt remek lövésével. A 24. percben esik a második argentin gól, a 33. percben egyenlíti ezt Kohut, óriási erővel a sarokba irányított lövéssel. A 39. percben azonban megint áttörik a védelmünket és félidőben 3-2 arányban az ellenfél vezet. A Ferencváros hatalmasan erősíti az iramot. A fedezetsor és a csatárok odaszegezik az ellenfelet, többé nem kerülhet gól a magyar kapuiba. A 16. percben megvan a kiegyenlítés. Megint Kohut rohama száguld előre és gyilkos labdáját nem védheti a kapus. A magyar ostrommal szemben most az ellenfél egész csapata elkeseredetten védekezik. Koréért kornerra szerzünk, de úgy látszik, a győzelmet már nem tudjuk kivívni. Végre a 34. percben kicsaljuk védelmi állásából az ellenfelet, a Ferencváros összjátéka tiszta terepen folyik és Turay erőteljes lövése meghozza a győzelmet. A második félidő forró küzdelme a maga nagyvonalúságával extázisba ragadta a közönséget. A Ferencváros technikai tudása mindenkit meghódított. A közönség teljes objektivitással szemlélte a Ferencváros

játékát. A komerarány 7-3 volt a Ferencváros javára, de ez sem fejezi ki a ferencvárosi fölényt. A bíró méltó volt a mérkőzéshez. Pártatlan és hozzáértő. Reggel utazunk vissza Montevideoba, ahol szombaton a Penarol ellen játszunk.

(Sporthírlap, augusztus 3.)

Penarol—Ferencváros 2-0

augusztus 3., Montevideo

A Ferencváros nagyszerű csütörtöki győzelme után ismét visszahajózott legnagyobb sikerének színihelyére. Már szombaton csatasorba kellett állnia az Európát járt Penarol ellen. A Ferencváros a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: Amsei — Hungler, Papp — Furmann, Bu'kovi, Obitz — Rázsó, Takács II., Turay, Szedlacsik, Kohut.

A mérkőzést a kijelölt bíró helyett a Penarol egy tagja veztte, aki azután mindent elkövetett a Ferencváros eredményességének a meggátolására. Nem elégedett meg azzal, hogy sorozatosan megtorlatlanul hagyta a Penarol játékosainak borzalmas durvaságait, hanem mindezek fokozásául a Ferencváros szabályszerűen elért gólját sem adta meg. Az első gólt az első félidő 42. percében, a másodikat a második félidő 21. percében érte el a Penarol. A Penarol életveszélyes játéka arra kényszerítette a Ferencvárost, hogy játékosainak kímélése miatt, s mert a házibíró részéről védelemben nem részesült, a második félidőben ne forszírozza a küzdelmet. Az irreális körülmények miatt amúgy se lehetett a győzelmet kiverekedni, ezért legalább a játékosok testi épségükre vigyáztak.

(Sporthírlap, augusztus 5.)

24