Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)

észrevehetően kezdett már hanyatlani Toldi Géza, bár még mindig hasznos játékosa volt a csapatnak. Őszintén mondom, a mai napig nem sikerült megtalálnom az utódját és az ő szíve, küzdőképessége nagyon hiányzik a mai Ferencvárosból is.

Fáj búcsúzni Tolditól, ezt őszintén mondom. Másfél évtizednyi életünket búcsúztatjuk vele és a sok örömet, amelyet játéka szerzett nekünk. A mai fiatalságnak nyugadtan merem odaállítani Toldi Gézát példaképnek. Játéka, felfogása, teljesítménye örök példája maradjon a mai fiatalságnak. Toldit elfelejteni egyhamar úgysem fogjuk. Bár álltam Toldi Gézával szemben is, mint vezető, az idők folyamán, mégis most a legmélységesebb baráti érzelmekkel, hálás kézszorítással búcsúzom a magam és egyesületem nevében derék fiúnktól, aki annyiszor vitte győzelemre a Ferencváros színeit és a magyar színeket.

*

— Nagyon jólesett ennyi idő után elolvasni ezeket a sorokat. Egyébként nem voltam Pataki kedvence, így nagyfokú tárgyilagosságát ezen a cikken is lemérhetjük. Különösen az esik jól, hogy megírta: nem voltam alattomosan támadó futballista. Keményen, nagy lendülettel, de szemtől-szembe támadtam. . .

— Ebben a cikkben van egy olyan mondat, hogy „Toldit elfelejteni egyhamar úgysem fogják!"

— Ez így is történt. Sokszor állítanak meg ma is az idősebb szurkolók, és jólesik simogató tekintetüket látva feleleveníteni az egykori emlékeket.

Most pedig elevenítsük fel a tiszteletedre rendezett búcsúmérkőzés ünnepi pillanatait:

„Gé-za! Gé-zaí harsogja a nézőtér. Sajnos nem a nagy mérkőzések fűtött bíztatása ez, hanem az utolsó felvonásához érkezett, többszörös válogatott labdarúgónkat, Toldi Gézát, búcsúztatja a közönség. Vasárnap vette utoljára fel a zöld-fehér mezt és utolsó alkalommal jelent meg, mint játékos közönsége előtt. Toldi Gézától nemcsak a ferencvárosi hívők búcsúznak, hanem a tribünökön ülő sok ezer ember között ott látjuk, azokat a labdarúgórajongókat is, akik egyesületi érdeken túl, oly sokszor csodálhatták Toldi Gézának emberfeletti harcát! Utoljára ebben a ferencvárosi csapatban szerepelt: Csikós—Polgár, Tátrai—Lakat, Sárosi III, Lázár—Sipos, Kiss, Sárosi dr. Toldi, Gyetvai. Csere: Finta, Lukács. Toldi Géza búcsúmecs- csén Lakat Károly először játszott a Fradiban. . .

A Ferencváros és Zuglói Danuvia csapata kifut a pályára és a nézőtér Toldi Géza nevétől viszhangzik. A játékosok elé Rotter Lajos, a Danuvia és Usetty Béla dr., a Ferencváros elnöke áll, hogy a csapatokat üdvözöljék. Rotter Lajos:

— Hálával tartozunk a Ferencvárosnak azért, mert átadta nekünk Toldi Gézát, aki ma az ország határain túl is fogalom. Szeretnők, hogy az a nemes, emelkedett szellem, amit a Ferencvárosnál mindig csodáltunk, a Danuviánál is meghonosodjék. Érezzük, hogy

Toldi Géza részére nehéz a válás, mert itt a legnagyobb szeretet veszi őt körül. Rotter Lajos zászlót nyújt át a Ferencvárosnak, majd Usetty Béla dr. válaszol. Üdvözli a Z. Danuvia csapatát és szavait a következőképpen fejezi be:

— Jóllehet elviszitek a mi Gézánkat, a ferencvárosi szív, lélek, szellem megtestesítőjét, mi azonban nem mondunk le róla. Örülhettek, hogy munkátokat ez a nyílt, tiszta!alku ember fogja a jövőben irányítani.

— Kedves Gézám! Az egész Ferencváros nevében búcsúzom Tőled. Arra kérlek, hogy ne felejtsd el soha, hogy ferencvárosi voltál.

A félkörben álló játékosok közt álló Toldi elé most Sárosi György dr. lép, hogy a játékosok nevében vegyen búcsút.

— Játékostársaid nevében búcsúzom Tőled, kedves Géza barátom, aki annyi dicsőség után ma visszavonulsz. . .

Gyurka szavait elnyomják a feltörő könnyei.

— Nehéz ez a búcsú, mert nemcsak mint játékostársunktól, hanem szívünkhöz nőtt barátunktól is válunk.

A Fradi csapatának tagjai könybelábadt szemmel hallgatják Sárosi dr. búcsúztató szavait. A keménykötésű játékosok arcán lassan peregnek a könnyek.

— Neked sem könnyű itthagyni bennünket — folytatja Sárosi Gyurka elcsukló hangon és ettől kezdve alig értjük szavát — sok nehéz, de szép dicsőséges küzdelmünk. . . nemcsak Budapestnek, hanem hazádnak is dicsőséget szereztél. . . sok millió magyar testvérünk hálával gondol rád. . . a búcsúzást az önzetlen baráti szeretetés megbecsülés teszi könyebbé. . . egyszer mindannyian visszavonulunk, de kevés ember oly dicsőséggel, mint Te. . . boldog az az ember aki másoknak örömet, boldogságot szerzett. . . a Te azok közé tartoztál.

Toldi és Sárosi könnyezve megölelik egymást, majd Gyurka átadja a játékosok ajándékát: bronz Turul madarat, melynek felírása: Igaz barátságodért szeretettel emlékül. A Ferencváros játékosai."

A búcsúztató szavakra Toldi Géza a következő pár szóval válaszol meghatódott hangon:

— A hozzám intézett kedves, baráti szavakat nagyon köszönöm. Ebből látom, hogy küzdelmeim nem voltak hiábavalóak. A jövőben sem hagylak el benneteket.

*

A mérkőzésről nem sok eseményt jegyezhetünk fel.

(A Fradi 5—0-ra győzött a barátságos mérkőzésen. A szerk.) Toldi Géza csak az első félidőben játszott. Búcsúgólját a 27. percben szerezte. A félidő lefújása után Toldi Géza odafutott a B-középhez és meghatott szavakkal búcsúzott el a szurkolótábortól.

69