Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
A közönség lelkes ünneplése közepette vonult le a pályáról. Az a szurkoló aki 35 km-t gyalogolt, csakhogy jelen lehessen Toldi Géza jutalomjátékán, meg- hatottan törölgette szemeit. A nagy bálvány elbúcsúzott.. . Seszta, a kilencujjú énekes-bajnok és más apró történetek Bikaerős. Izmai félelmetesen szaladgálnak a lila mez alatt. A mi Fogl Karcsinkra emlékeztet. Combja vastagabb az átlagember derekánál. Jó humora van. Balkezén tőből hiányzik a hüvelykujja. Mi az neki? Még így is - 9 ujjal — megnyerte Bécs, Ausztria és Közép-Európa bírkózóbajnokságát. 30 éves - negyvennek látszik. Nem csoda, hiszen éjszakázik, iszik. Civilben Heuriger énekes. Esténként úgy írtja a liter borokat, mint pályán a megszeppent csatárokat. Tolditól kérdezték: — Sesztától nem tart? — Nem, nagyon jó viszonyba vagyok vele. — Igazán? Mióta? — Mikor először találkzotam vele meccsen, az első percekben pofonvágott. Én azonnal visszapofoztam. Azóta respektáljuk egymást. — Nem tartja durvának Sesztát? — Őszintén megmondom: nem. Nem életveszélyes. Bokát, térdet nem bánt. Az a fontos. — Egyszóval nem fél tőle? — Félek, de nem a durvaságaitól. Hanem, mert egyike a világ legjobb hátvédjeinek. Milyen gyors az a nehéz, csupaizom ember! Alacsony és hogy megy föl a labdára! Milyen ruganyos. Hogy helyezkedik! Én bámulom ezt az embert! * — Van valami történeted nagy riválisodról? — Egyszer, amikor sérült voltam felültem az üllői úti pályán a lalátóra. Jöttek az osztrákok szép sorban. Egyszercsak az én Seszta barátom észreveszi, hogy a tribünön ülök. Mindjárt kérdezte, hogy miért nem jövök le? Mondtam, hogy fáj a lábam, nem játszhatok. Erre Seszta dühösen legyintett: — Nem ér az egész meccs semmit, akkor már én is megyek haza. . . Tréfásan így utalt a nagy, szikrázó összecsapásainkra, test-test elleni küzdelmünkre — amit a közönség is, mi is nagyon élveztünk. Egy Húsvéti torna után kérdezték Sesztától: — Hogyan érezte magát Budapesten? — Nagyon jól. A közönség rendkívül kedves volt velem szemben. De a régi bajtárs Toldi is. Amikor sikerült egy hanyatvetődéses hátrahúzásom, akkor Toldi odajött hozzám és gratulált. Nagyon jól esett. . . TOLDI FIGYELMEZTETÉSE Toldi így szólt az újonc Kiszelyhez: — Okvetlenül szerezz be valami orrvédőt az Austria elleni meccsere. — Miért? — Ügy tudom, hogy sérült az orrod. Most meg majd jön Seszta, akinek kedvenc szokása, hogy csak „kedveskedésből" mindig megcsavarja az ellenfél orrát. .. HOGYAN LŐTTE TOLDI GÉZA A 11-EST? — Mindig belsővel rúgom a tizenegyest. Egyszer történt meg, hogy felső rüszttel rúgtam, és — fölé ment.. . Hogy mire figyelek? Rúgás előtt titokban kinézem magamnak a sarkot, ahová rúgni fogok és azután már csak a labdát nézem. Mindezeket Toldi 1936-ban mondta. . . SZÍV Egy szép ferencvárosi gól után hangzott el: — Milyen szívvel játszik ez a Toldi! — Miért? — Volt szíve lövés helyett passzolni. . . TOLDI A JÉG SZERELMESE Nagy élet folyik itt az Üllői úti jégpályán. Fradista diákok lejtenek vad jégcsárdást, kerítésdöntéssel egybekötve. A játékosok közül Lyka és Toldi is itt siklik. Toldi Géza, aki kitűnően korcsolyázik, elmondja titkos tervét: ha majd egyszer abbahagyja a futballt, akkor jéghokizni fog. .. — Mi lett az ígéretedből? Jártál sokat a jégre? — Csak mint néző. Hircsák a jégkorongkapus jó barátom volt, különösen neki szurkoltam. TOLDI BOMBA-FORMÁBAN... Toldi nemcsak azt igyekszik megmutatni most már minden mérkőzésen, hogy teljesen megváltozott, nem lehet felhúzni — hanem azt is, hogy jó formában van. A közönség hamar észrevette Toldi nagy formáját és sűrűn hangzott a bíztatás: — Gé-za, Gé-za! Toldi pedig — mintha csak célzatos lett volna — minden bíztatás után hatalmas bombával köszönte meg a bíztatást. Csak egy néző akadt, aki így tűnődött: — Vajon a Géza azért jó, mert bíztatjuk, vagy azért bíztatjuk, mert jó. . . (1937) 70
