Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása
Nosztalgia napló 1. A Fradi Műsorlap 100. számának különkiadása
1923. január 1: Megalakul a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT). A közúti villamosokon kívül kezelésébe tartozik a fogaskerekű, a sikló, a földalatti vasút és az autóbusz is. Március 2: Üzembe helyezik Csepelen az első beszéd és zene sugárzására is alkalmas rádióadót. Célja: meggyorsítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatát. 1924. január: Megindul a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap. — Március 15: a rádió első helyszíni közvetítése. (Apponyi Albert beszéde) Június 21-22: Az első rádióhangverseny (zenekari hangverseny-közvetítés) az Állatkertből. — Megalakul a Magyar Hirdető Iroda Rt. 1925. április 18: Megnyitja kapuit az első Budapesti Nemzetközi Vásár. — Megnyílik Budapesten a Corvin Áruház. 1926. október 6: A Batthyány örökmécses felavatása. November 20: Megnyitják a műjégpályát a Városligetben. December 23: Budapesten a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán felállítják az első közlekedési villanylámpát. (A váltást rúddal végezte a lámpa alatt kis dobogón álló rendőr.) December 27: Megjelenik az új pénz, a pengő és a fillér. 1927. november 6: A Kossuth- szobor felavatása a budapesti Országház téren. (A kilenc alakos, fehér márványból készült szoborcsoport Kossuth Lajost és az első felelős magyar minisztérium tagjait ábrázolja. Á szobor Horvay János műve.) — A Magyar Rádió közvélemény-kutatása szerint a legnépszerűbb műsorok a magyarnóta, a cigányzene és az istentiszteletek közvetítése, a legnépszerűtlenebb a jazz-adások. 1928. szeptember 9: Levegőbe emelkedik Budapesten az első helikopter, Asbóth Oszkár találmánya. Október 25: Felavatják a Magyar Rádió Főherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) utcai székházát. (Itt kap helyet a Magyar Távirati Iroda, ezen belül a Rádió stúdióépülete.) 1929. március 8: Éjjel 11 órakor a Berlin—Witzleben-i rádióállomás a 175,4 m-es hullámhosszon a világon először mozgó televíziós közvetítést ad. (A magyar Mihály Dénes szabadalma szerinti berendezéssel.) 1930. december 3: Megnyitják a Nemzeti-Sportuszodát a Margitszigeten. (Épült Hajós Alfréd tervei alapján, nyolc hónap alatt!) 1931. szeptember 13: Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbá- gyi vasúti hidat. (22 ember meghal, 17 megsebesül) November 27: Bemutatják a Hyppolit a lakáj című filmet. (Rendező: Székely István) 1932. július 28: A statáriális bíróság Sallai Imrét és Fürst Sándort halálra ítéli. (Az ítéletet még aznap végrehajtják.) Július 30. Elkobozzák a Népszava e napi számát a Statárium ítélet című vezércikke miatt. — Az európai kommunista sajtó az első oldalon, gyászkeretben hozza a kettős kivégzés hírét. 1933. december 2: Megkezdi rendszeres működését a 120 kW-os Lakihegyi rádió nagyadó. December 16: Megindul azelső trolibuszjárat Budapesten, Óbudán. 1934. augusztus 31: Bemutatják a Lila ákác című filmet. November 1: Németh Lászlót bízzák meg a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetésével. (1935. július 1-ig.) — December 14: Bemutatják a Meseautó című filmet. (Rendező: Gaál Béla) 1935. december 25: Az Esti Kurír karácsonyi számában politikusok, tudósok, írók, egyházi és világi vezetők nyilatkoznak a liberális polgári szabadság mellett, egyszersmind állásfoglalva a Gömbös kormány ellen. 1936. július 24: Életbe lép az ifjúmunkások nyári pihenőjének törvényes biztosítása. (Minden tanoncnak joga van 14 napi fizetett szabadságra.) 1937. április 14: A rendőrség házkutatást tart Veres Péter író balmazújvárosi házában. (Tiltott sajtóterméket találnak, ezért feljelentik.) 1938. november 6: A Szakszervezeti Tanács felhívással fordul a szak- szervezetekhez és a munkássághoz, hogy a „Magyar a magyarért" gyűjtési akcióban vegyenek részt a felvidéki magyarok anyagi megsegítésére. — Az év folyamán 999 szépirodalmi mű jelenik meg. Ebből 415 ponyva- regény. 1939. március 11: Kihirdetik az új törvénycikket a honvédelemről. (Bevezeti a 12. életévtől kötelező honvédelmi nevelést, a levente kötelezettséget.) December 21: Kihirdetik a Budapest—Ferihegy repülőtér épületére meghirdetett tervpályázat eredményét. — Bemutatják a Halálos tavasz című filmet. (Rendező: Kalmár László, főszereplő: Karády Katalin.) 1940. április 30: Lehár Ferenc születésnapja alkalmából díszelőadáson adják elő a budapesti Operaházban A mosoly országát. Október 8: Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenye Budapesten. (Nem sokkal később Amerikába távoznak.) 1941. március 19: Budapesten 16 dekába állapítják meg a heti zsír fejadagot. — Fölemelik Budapesten a villamosáram fogyasztói árát. 1942. március 15: A Magyar Történelmi Emlékbizottság koszorúzással egybekötött tüntetést rendez a budapesti Petőfi szobornál. (Több ezres tömeg tiltakozik a háború ellen, és élteti a szabad, demokratikus, független Magyarországot.) — 1848- as ereklyekiállítás nyílik Kolozsvárott. ■ 1943. február 7: Szent-Györgyi Albert a demokratikus és liberális ellenzék nevében az angol kormány megbízottaival tárgyal Isztambulban Magyarország átállásának lehetőségeiről és feltételeiről. 1944. október 15: Horthy Miklós kormányzó a rádióban felolvasott kiáltványban bejelenti, hogy fegyver- szünetet kért a.~&ovietuniótól. —
