Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása

Nosztalgia napló 1. A Fradi Műsorlap 100. számának különkiadása

A Gestapo tőrbe csalja a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst, és túszként Németországba viszi. — A német csapatok megszállják a főváros stratégiai pontjait, a hidakat, a rádiót, a postát, a Várat.

1945. február 13: A 2. Ukrán Front csapatai 49 napos, utcáról utcára folyó harc után teljesen felszabadítják Budapestet. (A harcban elesett mintegy 50 ezer német katona, a német és a magyar foglyok száma több mint 138 ezer. Meghalt mintegy 25 ezer polgári személy.) Augusztus 15-20: Országszerte megrendezik az I. Országos Sportnapokat. Augusztus 17—20: Országos sportkongresszus Budapesten.

1946. január 18: Átadják a forgalomnak Budapest 1945 utáni első, állandó Duna-hídják, a Kossuth-hi- dat. (Lebontják: 1961.)

1947. április 4: A felszabadulási ünnepségek során felavatják a Gel- lért hegyi Szabadság emlékművet, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását.

1948. március 14: Első ízben osztják ki a Kossuth-díjakat. Augusztus 1: A budapesti Margit-hidat teljes szélességében átadják a forgalomnak.

1949. április 4: Az FTC-pályán tartott megnyitó keretében lezajlanak a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom első megmozdulásai.

1950. október 29: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete november 7-ét állami ünneppé nyilvánítja. November 7: Felavatják Budapesten a Sztálin hidat (ma: Árpád híd). Ugyancsak Budapesten a Nagykörút egyik szakaszát Leninről, az Oktogont November 7-éről nevezik el.

1951. január 14: Az Elnöki Tanács 1951/2. számú törvényerejű rendelete a sportélet kereteinek szocialista átszervezéséről. (Létrejön az Országos Testnevelési és Sportbiság.)

1952. szeptember 15—19: Ünnepségek országszerte Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából.

1953. június 6—13: A magyar történészek első kongresszusa Budapesten. (A Rákóczi-szabadságharc megindulásának 250. évfordulója alkalmából, külföldi — főként szovjet — vendégek részvételével.)

1954. január 9: Közzéteszik a minisztertanács rendeletét a személyi igazolványok bevezetéséről.

1955. december 14: Magyarországot (15 más, részben népi demokratikus országgal együtt) fölveszik az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamai közé.

1956. március 10—16: A Duna jeges árja áttöri a gátat Bogyiszlónál és Bétánál, majd Hercegszántónál és Bajánál — Mohács szigetét is elönti az ár. Az árvízkárosultak megsegítésére a lakosság 90 millió forintot gyűjt össze.

1957. július 2: Képernyőre kerül az első magyar tévé-híradó.

1958. június 15: Megérkezik a Hanságba a terület lecsapolására jelentkezett KISZ fiatalok első csoportja. (Megindul a KISZ építőtábor mozgalom.)

1959. március 16—21: A Tanács- köztársaság 40. évfordulója alkalmából tudományos ülést tartanak a Magyar Tudományos Akadémián. Az országgyűlés törvényben örökíti meg a Tanácsköztársaság emlékét.

1960. szeptember 28: A budapesti volt Valéria-telep helyére épült új lakónegyedet József Attiláról nevezik el.

1961. augusztus 19: Jurij Gagarin, az első űrhajós 4 napos látogatásra Magyarországra érkezik.

1962. március 18. A budapesti Kerepesi temetőben ünnepélyesen elhelyezik Károlyi Mihály Londonból hazahozott hamvait.

1963. november 30: Átadják a forgalomnak Budapest első gyalogos aluljáróját, az Astoria-aluljárót.

1964. április 11: Első ízben rendezik meg Magyarországon a költészet napját, József Attila születésnapján.

1965. november 10—14: Az első magyar játékfilmszemle Pécsett.

1966. október 1: Uj ideiglenes otthonában, a Hevesi Sándor téren Az ember tragédiájával megkezdi előadásait a Nemzeti Színház.

1967. augusztus 22—25: Nemzetközi konferencia Budapesten a Magyar Történelmi Társulat fennállásának 100. évfordulója alkalmából.

1968. március 29: A budapesti Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában elhelyezik Frankel Leo hamvait.

1969. december 22: Felavatják Budapesten a Baross téren átívelő (a Rottenbiller utcát és a Mező Imre utat összekötő) hidat, valamint a Hungária körúti felüljárót.

1970. augusztus 19: Ünnepi ülés Székesfehérvárott I (Szent) István király születésének 1000. évfordulója (augusztus 20.) alkalmából. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondta.