Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

GULYÁS GÉZA

I

ét éven át védte a kaput. Nagyszerű bravúrjai után a válogatók is felfigyeltek a tehetséges kapusra, azonban „csak” B-váloga- tottságig vitte. Az ötvenes évek végén pedig „átadólistára” került. . . Még hosz- szú évekig védte a másodosztályú Láng csapatának kapuját, majd visszavonult.

Egy nap azonban váratlan dolog történt. Megint megkeresték egykori csapatától, a Ferencvárostól. Azt mondták: jöjjön vissza — védeni. Az első csapatba. A bajnokság közben a tartalékkapus bevonult, így kellett, aki segít, ha Géczi esetleg megsérül. Ismét edzésbe állt, a mérkőzéseken pedig ott ült a kispa- don. Géczi Pista ugyanis hétről hétre rendelkezésre állt. Aztán egy edzésen megsérült a kapus. A hét végére sem jött rendbe, s a Honvéd elleni rangadón Gulyás Géza foglalta el a helyét. A 40 éves kapus jól védett! Egy gólt kapott, azt is tizenegyesből. Kocsis 20 méteres bombáját a levegőben úszva, bravúrral hárította! Óriási sikere volt. A mérkőzés után társai odafutottak hozzá és átölelve gratuláltak a nem mindennapos bravúrhoz.

1971 nyarán aztán végleg elbúcsúzott. Na, nem csak úgy egyszerűen. Az utolsó mérkőzésen az FTC a Dunaújvárost fogadta a Népstadionban. A mérkőzés elég sivár játékot hozott, az utolsó percek azonban felejthetetlenek voltak.

A mérkőzés legszebb jelenete a 88. percben volt, amikor a közönség hatalmas tapssal fogadta a pályára lépő, de búcsúzó Gulyás Gézát. A 90. percben a kapura törő Bra- nikovitsot a dunaújvárosi védők felvágták a 16-oson belül. A közönség azt követelte, hogy a büntetőt Gulyás Géza rúgja. És a veterán,

138