Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

játomat nyertem. Ahogy minden jelentős dolog, úgy ez is. az FTC-pályán történt velem. Fiatal kapusokkal foglalkoztam, és az egyik fel­ugrásnál egy fatális véletlen folytán úgy megsérültem, mint aktív pályafutásom alatt sohasem. Három olyan súlyos belső sérülést szenvedtem, amelyekből már egy is halá­los lehetett volna! Hála dr. Budai Pál főorvos gyógyító gondoskodásának, visszaho­zott az életbe. Két év múlva, 1979. augusztus 7-én volt az utolsó 10 perc! Az FTC—Bruges mérkőzésen 30 ezer néző tap­sa köszöntötte az FTC vete­rán kapusát. Még védett egy nagyot, majd a 10. percben megtette élete leghosszabb útját: a kaputól az öltö­zőig ... Nagy taps köszöntöt­te a levonuló Géczit, aki a kapitányi karszalagot Nyila­sinak, a kaput pedig Zsibo- rásnak adta át. Amikor Géczi a Springer- szoborhoz ért, ott várta Mé­száros József. Átölelte régi játékosát, úgy kísérte az öl­tözőbe. Mészáros volt az az edző, aki a hatvanas évek ele­jén a még ifjú Géczit az Ül­lői útra hozta. A sors nemes ajándéka volt, hogy az egy­kori mester játékosa nemcsak első, hanem utolsó mérkőzé­sének is részese lehetett. . . Géczi a hatvanas—hetve­nes években védte a Fradi kapuját, Gulyás Géza az öt­venes években. Egy időben azonban mégis együtt készül­tek a meccsekre! Mindjárt megtudják, hogyan lehetsé­ges ez... 137 c

Next

/
Oldalképek
Tartalom