Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

I (6-1) mérkőzés tudósításába is bekerült: „Az FTC csapatában mesz- sze kimagaslott Pityke bravú­ros játéka! Az első félidő 17. percében Pityke lőtte az FTC első gólját, bravúros dribling után gyönyörűen plasszíro- zott labdával.” (Sporthírlap) Volt Patakinak még egy „legendás” szokása, sokszor játszott fehér cérnakesztyű­ben. Erről így vallott: — Csak akkor láthattak rajtam kesz­tyűt, ha hűvös, esős időben játszottunk. Védtem ujjai­mat, kezeimet, mert hegedül­ni is nagyon szerettem. Az igazi szerelem azonban a foci, az FTC volt. Sok sike­res ferencvárosi és válogatott mérkőzés ünnepelt hőse volt, s míg a gólokat százszámra rúgta, az egész csatársor já­tékát irányította, alakította. Pályafutása végefelé még mindig csillag, még mindig ünnep volt, amikor a küzdő­térre lépett. Most következ­zék ezekről az 1924—1925-ös évekről egy kis ízelítő — ho­gyan írtak a harminc éven felüli Patakiról: „A régi nagyszerű Pityke újra bekerül a vállogatottba, abba a csapatba, melyben annyi sok dicsőséget szerzett már, de amelyben való rész­vétel alól annyiszor lemon­dott. Most mintha régi ön­bizalma visszatért volna. Klubmeccsein olyan formát árul el állandóan, amilyenre nem is igen emlékezünk. Örömmel üdvözöljük őt a vá­logatott csapatban, ahol a he­lye van! Régi legény, van egy tucat éve, hogy először jelen­tették ki róla: a legintelligen­sebb magyar csatár. És erre a jelzőre most 1924-ben is ő a legérdemesebb. Okos, nyu­godt és végtelenül önzetlen játékos.” * „Pataki Mihályt a Széche­nyi kávéházban találjuk. Ha a szerénység szobrát akar­nék kőbe faragni, úgy a nép­szerű Pitykét kellene mintául venni. 32 éves, nőtlen, egy írógépüzlet társtulajdonosa. Komolyság, okosság sugárzik ki szemeiből, s magánéleté­ben éppen olyan tetőtől tal­pig fair ember, mint a pályán. Finom, abszolút durvaság­mentes játéka mellett ő a technika, az irányítás, a mű­vészi futball megtestesítője. Ha az egyetemen a futball művészetét tantárgyul iktat­nák be, ő lenne a leghivatot- tabb tanára. Élete legkedvesebb emlé­ke az osztrákok felett aratott stockholmi 3-0-ás győzelem. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom