Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

lajdonságok tették kora egyik legjobb és népszerű já­tékosává. A társak, a nézők csak Potya néven becézték. Nevének eredetéről, amely később igazolványába is be­került, röviden csak annyit, hogy alakjából származott. Gyermekkorában keresztszü- lei a gömbölyded kisfiút Poty kának becézték, majd később a k betű valahogy kikopott és a szó egyszerűbb kiejtése révén a Potykából Potya lett. Tóth-Potya már játékos korában foglalkozott a csapat trenírozásával. 1926-ban az aktív játékot be­fejezte, s az egyesület első hivatásos edzőjének szerződ­tették. Vezetésével sikerült megtörni az MTK évtizedes egyeduralmát, s lerakta egy új „aranycsapat” alapját. Három bajnokság mellett KK, Magyar Kupa, Húsvéti torna sikerek és az emléke­zetes dél-amerikai túra fém­jelzik edzői munkáját. Ami­kor a Ferencvárostól meg­vált, Olaszországban dolgo­zott, majd a harmincas évek közepén ismét itthon folytat­ta sikeres edzői pályafutását. Tóth-Potya kétségtelenül a felszabadulás előtti labdarú­gásunk legnagyobb edzői egyénisége. Kezdeményezé­sére és közreműködésével létrehozták az első magyar trénerkollégiumot, az edzők szakmai irányító szervét. Tu­dományos igényű szakirodal­mat szerkesztett, előadáso­kon ismertette az új, korsze­rű edzésmódszereket. Üjsze­rű volt, hogy a távfutást idő­re végeztette. Ismerte és fel­használta a bemelegítés és a téli felkészítés (alapozás) fo­galmát is! Magyarországon ő vezetett először edzésnaplót. Korát mindezekkel messze megelőzte, érdemei elévülhe­tetlenek. Nevét beírta az ellenállási mozgalom történetébe is. Po­tya nem volt sem kommunis­ta, sem hős típus, félreállha­tott volna, hogy csendben át­vészelje a háborút. Emberi tisztessége, hazafiassága ezt nem engedte meg. Kapcso­latba került a polgári ellen­állási mozgalommal. Egy olyan csoportnak volt tagja, amelynek fő feladata a Fe­renc József híd megmentése volt a pusztulástól. Ezenkí­vül tartalékos tisztként ha­mis igazolványokat, fegyve­reket szerzett a mozgalom részére. Amikor a faji üldö­zések korszaka megkezdő­dött, Telepes utcai háza való­ságos menedékhellyé vált. A letartóztatási hullám, vala­mint árulás következtében a nyilasok és a Gestapo kezére került a csoport. 1944. de­117

Next

/
Oldalképek
Tartalom