Nagy Béla: Ezerszer a győzelemért (Budapest, 1975)
Ha még maga be is rúgná a kapuba, az már majdnem sok is lenne a jóból. Akkor kisülne, hogy visszafiatalodtunk tíz évvel! Ez lenne nektek egy- Amerika! ELMENT: Szabó, a sógor. Mint szegény rokon jött a csapatba, és mint mindenre kapható, mindenütt használható oszlopot cipelik magukkal. Nagyszerű erő, csak az ő passzaival is baj van. Magános lelkűk van az ő pasz- szainak. Ott járnak, ahol a madár sem jár. ELMENT: Mike! Hja, így könnyű volt elmenni! Mikor senki sem fogja. Azt hisszük az ő játéka fog a legnagyobb tetszést aratni Amerikában! Őrjöngve fognak neki tapsolni! Végre valaki — fogja mondani az U az S és egész A — aki rugbyt játszik és nem futballt! ELMENT: Csikós, a világ legjobb tartalékkapusa. ELMENT: Ónodi Bandi, hogy ha már doktor vezeti a truppot, hát legyen annak egy állandó betege is. ELMENT: Csanádi, úgyis minden áron el akart menni a Fradi házból, a Fradi ablaka alól. Hát most hej, édesanyám! — de jó messze elment onnan! ELMENT: Szőke és Gyulai, ez a két állandó, nagy és nehezen valóra váló reménység. Hogy, miért éppen ők mentek el és miért nem az eredetileg tervbe vett újpesti Tóth, Szűcs, Nagymarosi meg a többi? Hát talán azért, mert Gyulaiék mégis csak ferencvárosiak. Nem lilák! Zöldek! ÁM ELMENT: Szusza is, annak ellenére, hogy az Újpest visszalépett a portyán való részvételtől. Feri barátunk azonban, miután évek óta a legönzetlenebb csatárnak számít, egyszer egyéni akcióra szánta magát és kitört... Csak azután a bíró le ne fütyülje! ÉS ELMENT: Puskás és Mészáros is, a kispestiek két pompás játékosa, hogy legyen valaki csatár odakint olyan, aki bal lábbal is bele tud rúgni abba a fránya labdába. No meg illik, hogy Amerikában megjelenjék az amerikázás legnagyobb magyar mestere is! (Hogy melyik az a kettő közül, azt döntsék el maguk). VÉGÜL ELMENT: a háromtagú vezetőség is, Berke József dr., aki az utat nyélbeütötte, Nagy László szakosztályi elnök és Opata Zoltán edző. Az első, hogy jegyen, aki megérti a bennszülöttek nyelvét, a második, hogy legyen, aki a mi futballistáink nyelvén tud beszélni, a harmadik pedig, mint a futbailabda idiómájának tudója. Nem kell félni, ezek után, gyerekek! Mindenre felkészült a Fradi! Ez a Fradi nem veszhet el a világ semmilyen táján sem! (Hoppe László — Képes Sportláp 1947) E túrán az FTC összesen 9 mérkőzést játszott: győzélem 4 alkalommal döntetlen 2 alkalommal vereség 3 alkalommal HATODIK ÉVTIZED Ismét egy nagy jelentőségű, a magyar labdarúgás történetében egyedülálló portya esik erre az évtizedre. Ezúttal is távoli földrész, Ausztrália látta vendégül csapatunkat, mégpedig ötvennapos túra keretében. Nagymarosi László, a Népsport munkatársa a hosszú távoliét után hazatérő labdarúgók elé utazott, s a vonaton vetette papírra a nem mindennapos útról készült nyilatkozatokat. 43
