Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

élt Moszkvában, az Orvosi Iskolában levő hivatalát 1667. június 15-én foglalta el. 1674-ben udvari főorvossá nevezték ki, egyben a cárné orvosa is lett.

Az első moszkvai gyógyszertárat 1581-ben nyitották meg, alapítója Robert Jakob angol gyógyszerész volt. A Jakob-család nemzedékeken keresztül birtokolta a moszkvai gyógyszertárat, 1672-ben pedig cári rendeletre megnyitották a második patikát. Ennek vezetőjéül Danyilo Godovikovot, vegyészévé Tihon Akanyint nevezték ki, gyógyszerészsegédeknek Larka Ivanovot és Ivaska Mihajlovot. A cári rendelet szerint a gyógyszertár köteles kiszolgálni minden betérőt, az egyes gyógyszerek árát a Gyógyszerészeti Hivatal állapítja meg. Az udvar átvállalja a szegények gyógyszereinek árát. Ez a gyógyszertár köteles a hadsereg rendeléseit kielégíteni, amelynek számláját a főparancsnokság fedezi.

Az orvosi irodalmat a 16/18. században főként kéziratos könyvek és füves-könyvek képviselték. Az első orosz nyomtatott könyv 1708-ban látott napvilágot, de ezt már az Orvosi Kollégium jelentette meg. Említettük, hogy 1680-ban a Gyógyszerészeti Hivatalt Orvosi Kollégiummá szervezték át, jobban kiemelve e terület fontosságát és országos jelentőségét. I. Péter bővítette az Orvosi Kollégium hatásköreit, saját nyomdával rendelkezett, feladatai közé tartozott az orosz nyelvű orvosi irodalom kiadása, az orvosképzés tankönyvi igényeinek kielégítése. Ekkor már a gyógyászat és általában az orvosellátás teljes állami ellenőrzés alá került. Mint Európa többi művelt országában, így Oroszországban is ez idő tájt sok fiatal orvosjelöltet küldtek ki külföldi egyetemekre. Számos orosz orvos szerezte orvosi diplomáját német, holland és olasz egyetemeken, ami természetesen nem maradt hatás nélkül a körvonalazódó orosz medicina területén.

Az olasz egyetemeket különösképpen kedvelték, aminek az a magyarázata, hogy az olasz orvosképzés, az egyetemi előadások mellett, főleg a kórházakban folyt. A medikusok kiképzési idejük javát a betegágy mellett töltötték. Ez a képzési forma közel állt a formálódó orosz és tradicionális kolostori „orvosképzés" rendszeréhez. Olasz egyetemen, Páduában szerezte orvosi oklevelét Georgij Skorina és Jurij Dragobizsz- szkij. Mindkettő Krakkóban kezdte orvosi tanulmányait, de Páduában végeztek. Skorina 1485-1490 között született Polockban, majd a krakkói egyetem hallgatója lett. 1503-1504 között orvosi tanulmányokat folytatott, itt szerzett fokozatot. Útja innen Páduába vezetett, ahol 1512-ben orvosi

94