Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

oklevelét is szerezte. Előbb a páduai egyetemi kórházban dolgozott, később Prágában folytatott orvosi gyakorlatot. Nem maradt sokáig, visz- szatért hazájába és 1525-ben Vilnóban nyomdát nyitott. Sikeres könyvek kiadása után Königsbergben telepedett le és orvosi gyakorlatot folytatott. Jurij Dragobicsszkij nevét Itáliában és Lengyelországban jobban ismerték, mint hazájában. 1468-ban iratkozott be a krakkói egyetemre, 1470-ben a filozófiai karon baccalaureus, 1473-ban magister. Ezután az orvosi karra iratkozott be, majd hamarosan Bolognában folytatta stúdiumait. 1476-ban megszerzi filozófiából és orvostudományból a doktori fokozatot, ezután az orvosi karon tanár, 1481-1482 között az egyetem rektori méltóságát is viselte. Ezután Magyarországon keresztül utazott Krakkóba, de rövid ideig Mátyás király pozsonyi egyetemén tanított. 1485-ben Krakkóban megszervezte a járványokkal foglalkozó katedrát, Prognostica c. munkáját Krakkóban és Rómában is kiadták. Kora ismert orvosdoktora volt Ivan Almanzenov. Örmény családban született, eredeti neve loan Elmszton volt, apja a cári udvar Lengyel Hivatalának vezetője volt. 1626-ban Angliába utazott, a Cambridge-i egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Ezután Franciaországban és Itá­liában volt tanulmányúton, majd 1645-ben tért vissza hazájába, ahol udvari orvosként élt. Itáliában tanult Pjotr Vasziljevics Posznikov, apja udvari tisztviselő volt. 1692-ben a cári udvar támogatásával urazott Páduába, ahol orvosi tanulmányokba fogott és 1696-ban kapott orvosi oklevelet. Hazatérése után felhagyott orvosi tevékenységével, diplomáciai szolgálatot teljesített. 3.3 Az orosz felvilágosodás és a közegészségügy reformjai ______ A 18. század elejétől - köszönhetően I. Péter cár könyörtelen po­litikájának - Oroszország közeledett Európához, az ázsiai színvonalú elmaradottságból kilépve az európai nagyhatalmakkal akart egyenrangú lenni. 1. Péter fáradhatatlan, tetterős uralkodóként nem riadt vissza az erőszaktól sem, ha elképzeléseit valaki vagy valakik keresztezni próbálták. Céljai megvalósításához erős hadseregre, központosított államszervezetre volt szüksége. Hogy e két eszközt megteremthesse, számos reformot kezdeményezett, melyek akarva, akaratlanul elindí­tották Oroszországot a mély középkorból a polgárosodás útján. Termé­szetesen ezt az orosz valósághoz kell hasonlítani, illetve figyelembe kell venni az Oroszországon belüli hatalmas távolságokat és a különböző 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom