Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
gyakorlatok, különös járványok. Állandó levelezésben állt a német egyetemek orvostörténeti tanáraival, egyes feltett kérdéseit később kinyomtatott „levelekben" tette közzé. 1822-ben a Krakkói Tudományos Társaság kiadásában megjelentette lengyelül a Beszélgetések az orvosi tudomány haladásáról és a gyakorlati orvostudomány és elmélet hatásairól c. kéziratát.101816-ban Kosteckivel közösen foglalkozott a krakkói kórházak történetével egy közösen kiadott könyvben. Girtler 1826-ban másodprofesszornak maga mellé kineveztette Julius Sawiczewskit (1795-1854), egyben átadta neki az orvostörténeti kabinet vezetését is, aki heti két órában adta elő az orvos- és állatorvoslás történetét, 1829-1831 között az igazságügyi orvostan történetét is. O is Sprengel és Hecker alapján oktatott, szerkesztette a Krakkói Tudományos Társaság évkönyvét. Girtler halála után az igazságügyi orvostan helyettes professzora lett. 1846-ban társadalmi összefogást szervezett a galíciai felkelés támogatására, tagja lett a krakkói forradalmi bizottságnak. Girtler halála után az orvosi kar dékánja pályázatot írt ki az igazságügyi orvostan, az orvosi rendészet és az orvostörténelem professzori tisztségére, amelyre többen is jelentkeztek. Végül Fryderyk Hechelt (1795-1851) nevezték ki, aki orvosi oklevelét 1821-ben a vilnói egyetemen szerezte meg. Német neve és családja német eredete ellenére lengyel volt, aki végzése után több mint másfél évtizedet Európa legkülönbözőbb egyetemein töltött. Előbb Bécsben, majd később Itáliában élt. Itáliában öt esztendőt töltött, élt Elbán, Szardínián, Korzikán, Szicíliában és Máltán. Innen Franciaországba, Hollandiába, Angliába, Dániába, Svájcba, Norvégiába és Finnországba került, ahol szintén éveket töltött. 1828-1834 között a göttingeni, a hallei, a lipcsei és a berlini egyetemeken működött három éven át, leginkább igazságügyi orvostani és anatómiai intézetekben dolgozott. A lengyel nyelven kívül beszélt latinul, angolul, németül, olaszul, franciául. 1834 decemberében tett pályázati vizsgát Krakkóban, amelynek írásbeli feladatait egy egész napon át dolgozta ki. 50 kérdés közül 16 vágott az orvostörténelem tárgykörébe. Az orvostörténelmi kérdésekre adott válaszai 18 oldalt tettek ki, többségüket latinul fogalmazta meg. A felhasználandó irodalomban megnevezte Sprengel, Chulant munkáit, a tananyagot bővíteni kívánta a legújabb orvosi irányzatok ismertetésével. A pályázat alapján 1835 júliusában foglalhatta el professzori székét, az orvostörténelem 10 A könyv sokban hasonlít Schöpf-Merei Ágoston 1835-ben kiadott orvostörténeti munkájához. 62
