Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
orvosképzésének, amelyekhez felzárkózott a Habsburg Birodalomhoz csatolt Galícia egyeteme (1784), amelyet II. József éppen a krakkói egyetem ellensúlyozására szerveztetett meg. A lembergi egyetem orvosképzésének megszervezésével - hasonlóan a nagyszombati magyar orvosképzés szakmai kialakításához - a birodalom legjobb erőit bízták meg, közöttük a magyar Schraud Ferencet is, aki 1756-1790 között ezen egyetem „orvosrendészeti" ismereteinek tanára volt. Az igazsághoz tartozik, hogy bármilyen kiváló orvosképzés volt Lembergben, a lengyel orvosképzés igazi székhelye továbbra is Krakkó maradt, Lembergben inkább az ukrán orvosértelmiség tanult jelentős számban. Az örökös tartományok sorába sorolt - főleg lengyelek és ukránok, lakta - Galícia az egykori lengyel királyság területének 18, lakosságának 32 % adta, ahol a megszállás után bevezették az osztrák birodalmi köz- igazgatást, bár jelentős szerepet hagytak az egykori lengyel közigazgatási formáknak is. A vajdaságok hasonló igazgatási formát mutattak, mint a magyar vármegyék. Engedték a lengyel nyelv használatát, az egyházi intézmények működését, csak Bécset a Helytartóság - hasonlóan a magyar Helytartótanácshoz - képviselte, a tartományi gyűlés azonos jogokkal rendelkezett, mint a magyar országgyűlés. A bécsi császár hivatalosan Galícia király is volt, a nevében kiadott birodalmi rendelkezéseket a tartományi gyűlések érvényesítették. Galícia helytartóságában az első protomedicus (országos főorvos) Jedrzej Krupinski (1744-1783) volt, aki hivatali működését 1773-ban - egész Galícia területén - 7 orvosdoktorral, 6 seborvos-szülészmesterrel, 19 sebésszel (ezek közül 4 volt egyetemen képzett) és 34 zsidó sebésszel kezdte meg. A bábák, az úgynevezett cédulás szüléssegítők voltak, 16 kolostori patika működött, a szakmai szempontból számításba vehető kórházakat az egyházak és a vallási közösségek működtették. Krupinski és utóda az olasz Joanes Spaventi, van Swieten elképzeléseinek és a birodalmi rendelkezéseknek megfelelően szervezte meg Galícia közegészségügyét. A tartomány közegészségügyének kialakításában szerepet kapott a Collegium Me- dicum, amelynek 6 orvos tagja mellet három sebész is tagja lett. Első lépésként a megfelelő létszámú szakembert kellett biztosítani, így Jedrzej Krupinskinek jelentős szerepe lett a lwówi (lembergi) egyetem megszervezésében is. Az orvosképzés csak 1784-ben indult meg, de Orvosi Főiskola néven életre hívták már 1775-ben a kétéves sebészképzést, lengyel és német nyelvű oktatással, ahonnan 1784-re 60 sebészt és 57
