Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
szülészmestert bocsátottak ki. Az oktatásban maga Krupinski is részt vett, anatómiát, sebészetet, alapvető belbetegségek ismeretét oktatta, valamint gyógyszerismeretet. Az itt képesítést szerzett 60 seborvos és szülészmester adta Galícia egészségügyi ellátásának alapját, a városi és vidéki hatósági orvosok első nemzedékét. Az előbb említett Orvosi Főiskolára alapozták az egyetem orvosi karát, az orvosi iskola beolvadt az orvosképzésen belül szervezett sebészképzésbe. Az egyetem orvosi kara folyamatosan működött, kivéve a napóleoni háborúk időszakát, amikor a háború miatt kevesen jelentkeztek erre az orvosi karra. Valójában az innen kikerült orvosok és sebészek adták a galíciai tartomány egészségügyének teljes létszámát, amely szerkezetében tükörképe lett a Habsburg Birodalom tartományainak. Poroszország a volt lengyel királyság területének 20%-át, lakosságának 23%-át szerezte meg. Erőteljesen érvényesült a germanizálás, azonnal bevezették a Poznani Hercegség területén a német közigazgatást, kevés lehetőséget adtak a lengyel hagyományok továbbélésére. Az iskolarendszerben is a német nyelvű oktatást vezették be, a lengyel értelmiség csak egyesületi szinten szerveződhetett. A Poznani Hercegség területén a porosz közegészségügyi törvényeket és közigazgatást honosították meg, teljesen beolvasztva a porosz rendszerbe.6 2.12 Az orvostörténelem oktatása a lengyel egyetemeken _______ G yőry Tibor 1935-ben az Orvosképzés folyóiratban megjelentetett „Az orvostörténelem tanítása külföldön és hazánkban" című tanulmányában példaként említi a lengyel egyetemeken folyó orvostörténeti oktatást. Az e tekintetben Európa-szerte lehangoló helyzetben kivételt csak Lengyelország képez, melynek mind az öt egyetemén követésre méltó módon oldották meg ezt a kérdést nem sokkal a háború befejezése után: rendes tanszékek alapításával, hozzájuk csatolt intézetekkel és szemináriumokkal, a tárgy kötelezővé és szigorlat részévé tételével. „(...) Lengyelországnak mind az öt egyetemén az orvostörténelemnek rendes tanszékei állanak fenn intézettel vagy szemináriummal összekötve. Az orvostörténelem hallgatása kötelező s a doktori szigorlatnak is tárgya. A krakkói egyetemen levő intézet (10 ezer kötetes könyvtárral, 135 kézirattal és jelentékeny múzeumi gyűjtemények felett rendelkezik) professzora és a múzeum igazgatója W. 6 Kapronczay Károly: Közép-Európa egészségügyi reformja a XVIII. században. Valóság, 2009. 7. 34-51. p. 58
