Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
színvonalú. Igaz, a királyi rendelkezések itt is inkább ajánlásoknak feleltek meg, mivel azok végrehajtásához nem tudott megfelelő nagyságú pénzforrást biztosítani. A reformok megvalósításának másik kezdeményezője a hadsereg volt. Janusz Abraham Gehema (1647-1715) még a 17. században új korszakot nyitott a lengyel hadsereg katona-egészségügyének kialakításában, tervezetet dolgozott ki a katona-egészségügy megreformálására, intézményi rendszerének kiépítésére. Ezek az elképzelések csak a reformok útjára lépő Stanislaw Ágoston uralkodása alatt valósultak meg, amikor a hadseregen belüli reformokat a Bolognából Lengyelországba érkezett Michal Bergonzoni (1748-1819) orvosdoktor irányította. A pápai nuncius kíséretében Krakkóba érkezett Bergonzoni előbb Lublin városában szervezte át a város egészségügyét, majd a krakkói egyetem orvosi karán javasolta az orvosrendészeti ismeretek oktatását, az egyetem keretén belül megszervezte a katonaorvosi tanfolyamot. Stanislaw Ágoston a lengyel hadsereg tábori főorvosává nevezte ki, aki elrendelte az ezred és század-orvosok, sebészek alkalmazását, megszervezte a tábori kórházak rendszerét. Bergonzoni Lengyelország harmadik felosztása után sem hagyta el Lengyelországot, 1806-ban a Varsói Nagyhercegség hadseregének orvos-főszemlélője lett, és újból kiváló katona-egészségügyi szolgálatot teremtett. A lengyel király utasította az Orvosi Kollégiumot az ország közegészségügyi viszonyait rendező rendeletgyűjtemény összeállítására, amely 1795-ben jelent meg Kórházi Alkotmány néven. 1785-ben megreformálták a krakkói egyetem orvosi karát, a bécsi egyetem mintájára kialakították az orvosképzés szerkezetét, a betegágy melletti oktatás lehetőségeit. E munkában elsősorban van Swieten lengyel tanítványai - Andrzej Badurski és Józef Czerwiakowski - játszottak meghatározó szerepet, ugyanakkor átszervezték és modernizálták a vilnói egyetemet és orvosképzését. Az egészségügyi felvilágosítást az 1782-ben alapított Egészség Lapja c. újság végezte. A krakkói egyetem modernizálása öt évet vett igénybe. A jogi kar tanárai a Köznevelési Bizottsághoz fordultak az egyetem helyzetének kivizsgálása ügyében, így 1777-ben elrendelték az általános vizsgálatot. A jelentés leglesújtóbb kritikája az orvosi kart érintette. Hugo Kollataj elnök Andrzej Badurskit bízta meg a részletes tervezet elkészítésével (Válasz a kérdésre c. javaslat), de még a javaslat végrehajtása előtt 55
