Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
Kortársa volt Ludwik Hirszfeld (1816-1876), a kiváló neurológus, aki még Varsóban megkezdett orvosi tanulmányait Párizsban fejezte be. Végzése után az anatómiai intézetben dolgozott, kiváló preparátorrá vált. 1848-ban francia nyelven adták ki azt a nyolckötetes anatómiai atlaszt, amelynek idegtani kötetét ő írta, szerkesztette és rajzolta. 1859-ben meghívták a varsói Sebészi Akadémia tanárává, ahol kiadta az első modern lengyel nyelvű anatómiai atlaszt. A varsói Sebészi Akadémia belgyógyásztanára volt Tytus Chalu- binski (1820-1889), aki talán a legsokoldalúbb lengyel orvosnak számít. Középiskoláit a Tátrában és Radomban végezte, orvosi tanulmányokat Vilnóban és Dorpatban folytatott, oklevelet Würzburgban (1844) szerzett, majd visszatért és a varsói Evangélikus Kórház főorvosa, később az Orvos-Sebészi Akadémia belgyógyász professzora lett. 1869-ben lemondott állásáról és visszatért a Kárpátokba, ahol jelentős néprajzi és mineralógiai kutatásokat végzett. A lengyel klimatológiai gyógyászat és szanatóriumi mozgalom elindítója volt. A varsói Sebészi Főiskola, később az egyetemi anatómiai intézet vezetője volt Wlodzimierz Brodowski (1823-1903), a lengyel kórbonctani kazuisztika megalapozója. Szintén itt oktatott Polikárp Girsztow (1827-1877) sebész, aki 1852-ben végzett Szentpéterváron, majd a krími háborúban résztvevő egyik orosz hadsereg tábori sebésze, majd főorvosa lett. 1857-ben a varsói Sebészi Főiskola sebészeti professzorává nevezték ki. Számos új sebészeti műtéttani eljárás kidolgozója, az antiszeptikus módszerek bevezetője, illetve az Orvosi Újság egyik alapítója és szerkesztője is volt. A lengyel hisztológia megteremtőjeként tartják számon Henryk Hoyert (1834-1907), az Inowoclawban született, majd a berlini egyetemen orvosi oklevelet szerzett anatómust, akit 1862-ben hívtak Varsóba és nevéhez fűződik az első lengyel nyelvű hisztológiai kézikönyv kiadása. Ugyanakkor a népszerűsítő orvosi irodalom megteremtője és művelője volt Varsóban. Számos biológiai tárgyú munkát írt németül és lengyelül, a lengyel középiskolások számára írt biológia tankönyvét 30 évig használták. Számos lengyel fiatal szerzett orvosi diplomát orosz egyetemeken vagy később itt folytatta szakmai pályafutását. Julian Trapp (1814-1908) lengyel farmakológus Dorpatban, később a szentpétervári katonai Orvos-Sebészeti Akadémián volt a gyógyszertan tanára. Oklevelét még 46
